Magyarország új konzulátust nyitott Liechtensteinben, ami hozzájárulhat a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, és aláhúzza, hogy mennyire fontos lenne a kölcsönös tisztelet visszatérése a nemzetközi politikába - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Vaduzban.
A tárcavezető a megnyitó ünnepségén hangsúlyozta, hogy a két ország hosszú közös történelmi múlttal rendelkezik, minthogy a 19. század második felében még közös monetáris és vámunióhoz tartoztak az Osztrák-Magyar Monarchia részeként, ami máig pozitív hatással van a gazdasági együttműködésre.
Beszédében rámutatott, hogy tavaly megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja, és úgy tűnik, hogy idén is új csúcsot sikerül majd elérni.
Kiemelte, hogy Liechtensteinben hatvan olyan cég van bejegyezve, amely Magyarországon is befektet, ezek közül a legnagyobb és legismertebb a Hilti.
Szijjártó Péter ennek kapcsán arra is emlékeztetett, hogy az Európai Unió legalacsonyabb adókulcsait, valamint a jól képzett magyarországi munkaerőt kihasználva a liechtensteini Neutrik úgy döntött, hogy tízmillió eurós beruházással gyárat nyit Ózdon, amihez a kormány is pénzügyi támogatást nyújtott.
Kitért emellett az emberek közötti kapcsolatok fontosságára is, és elmondta, hogy Magyarország mindig emlékezni fog arra, hogy Liechtenstein szolidaritásáról és emberségességéröl tanúbizonyságot téve az 1956-os forradalom után több száz magyar menekültet fogadott be.
"És mindig emlékezni fogunk arra is, hogy a Liechtensteini Vöröskereszt lehetőséget biztosított a nagyon nehéz sorsú magyar gyerekeknek, hogy itt, ebben a csodálatos országban tölthessék nyaralásukat" - fogalmazott.
"Büszkék vagyunk arra, hogy a liechtensteini kormány beleegyezett a konzuli képviselet létrehozásába, amely biztosan hozzájárul majd a két csodálatos ország és a két csodálatos nemzet közötti barátság elmélyítéséhez és az együttműködés javításához"
- összegzett.
A miniszter végezetül kifejtette, hogy a konzulátus megnyitása és a kétoldalú kapcsolatok is világosan mutatják, hogy mennyire fontos lenne a kölcsönös tisztelet visszatérése a nemzetközi politikai életbe.
"Ma azt látjuk, hogy ellenségeskedés, háborúk, fegyveres konfliktusok és viták jellemzik a világpolitikát. A világ pedig ismét a blokkosodás nem kívánt útjára lép" - figyelmeztetett.
Majd aláhúzta, hogy Magyarország ezen egyszer már rajtaveszített, ezért inkább az összeköttetések erősítésében, a diplomácia érvényesülésében érdekelt.
"Az ellenségeskedés és a háborúk helyett a tiszteleten alapuló globális együttműködés mellett állunk" - szögezte le.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
