Fel kellett adni a föld alatti védekezést Parajdon, elöntötte a víz a Telegdy-bányát is
2025. május 29. 13:34
Fel kellett adni a föld alatti védekezést a parajdi sóbányánál csütörtökön, miután nem sikerült megóvni a beáramló víztől a létesítmény legújabb részlegét, a Telegdy-bányát - mondta Nyágrus László parajdi polgármester a Maszol hírportálnak.
A bányavállalat az elmúlt napokban két szigetelőgát emelésével próbálta védeni az 1991-ben létrehozott Telegdy-bányát a megduzzadt Korond-patak beömlő vizétől, de erőfeszítései nem jártak sikerrel - erősítette meg az elöljáró az információt a sóbánya vezetőségével való egyeztetést követően. Ez volt a sóbánya azon része, amelynek víz előli megmentésére reményt láttak a szakemberek.
Nyágrus László elmondta: miután a betongátak kialakítása nem járt eredménnyel és a víz utat talált a tárnákba, a földalatti mentésben dolgozóknak ki kellett jönni a bányából, mivel veszélyes lett a benntartózkodás. A létesítményt bezárták.
Az információt a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) is megerősítette. Az Agerpres által idézett közlemény szerint közölték: csütörtökön 10.52 órakor az általuk épített védőgát nem bírta a ránehezedő nyomást, és a víz befolyt alatta a Telegdy-bányába. Az itt tárolt kitermelt sót és munkagépeket, eszközöket sem sikerült kimenteni.
A vállalat hangsúlyozta: folytatni kívánja a kitermelést Parajdon, és legrövidebb időn belül újra akarja nyitni a bánya termelési és turisztikai részlegét. A Salrom szolidaritásáról biztosította alkalmazottait és a térség lakóit a nehéz napokban.
Nyágrus László az Agerpresnek úgy fogalmazott,
"drámai a helyzet", súlyosan kihat a helyi gazdaságra, és több száz munkahely került veszélybe, valamint a sóbányára alapozott helyi turizmus is, melynek fenntartásához új megoldásokra lesz szükség.
Az Agerpres helyszíni beszámolója szerint a bánya turisztikai részlegének víz alá kerülése után több tucat parajdi lakos - többségük panzió- és étteremtulajdonos - tiltakozott a létesítmény bejárata előtt. Azt kifogásolták, hogy a bányát üzemeltető Országos Sóipari Társaság nem orvosolta időben a vízbeszivárgás okozta problémát, melyről évek óta tudtak. Sebestyén József termelési igazgató próbálta megmagyarázni a helyzetet, de nem hagyták szóhoz jutni, és a lemondását kérték.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus eközben arról számolt be, hogy a megyei katasztrófavédelmi bizottság határozatban összesítette az ár levonulása utánra a sóbánya biztonságossá tételéhez szükséges sürgősségi munkálatokat. Ezeket érintettekként a bányát működtető Országos Sóipari Társaságnak és a Román Vízügyi Hatóságnak kell elvégezni.
A bukaresti hatóságoknak továbbított határozat szerint a hasonló kritikus helyzetek elkerülésére egy víztározót kell építeni, mely felfogja a patak megnövekedett vízhozamát, és újabb vízelvezető csatorna építésére is szükség van, mivel az eddigi munkálatok helyszíne már nem biztonságos. Amint lehetséges, a bánya állapotának felmérését is el kell kezdeni és megállapítani, milyen munkálatokra van szükség a biztonságossá tételéhez.
Tánczos Barna, a román kormány pénzügyminisztere, miniszterelnök-helyettes videóüzenetben biztosította a parajdiakat, hogy nem hagyják magukra őket. Közölte: kormányhatározatot készülnek elfogadni a bánya biztonságossá tételéhez szükséges munkálatoknak a kormány tartalékalapjából való finanszírozásáról.
Ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján Raed Arafat belügyi államtitkár is megerősítette. A katasztrófavédelmi hatóság vezetője újságírói kérdésre úgy fogalmazott: "a parajdi helyzet megoldása folyamatban van".
Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke közleményben tudatta, hogy a napokban számos szakember ajánlotta fel segítségét Parajd és térsége, a Sóvidék turizmusának megmentése érdekében, a többi között a Magyar Turisztikai Ügynökség is jelezte együttműködési szándékát.
Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, melyet pénteken június 6-áig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várja a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott időt tölteni a tárnákban, ami segíti a relaxációt, a szervezet regenerálódását, és számos egészségügyi panaszra is javallott.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"A mi nemzetünk arra hivatott, hogy Közép-Európában továbbra is ennek a régiónak a vezető országa legyen" - fogalmazott az államtitkár, kiemelve: az oktatás identitást és világszemléletet ad.
Alice Weidel azt mondta, hogy Friedrich Merz német kancellár az AfD megoldási javaslatainak átemelésével indult a választásokon, hogy aztán a voksolás utáni napon mindenben visszakozzon. Szerinte ezzel egyetlen célja volt, hogy kancellárrá válhasson, és "eladta a lelkét a baloldalnak".
A magyar nyugdíjrendszer védelme is azt követeli, hogy nemet mondjanak az ukrán uniós tagságra, ugyanis Ukrajna felvétele esetén az ott élők is jogosultak lennének nyugdíjra Magyarországon, azaz "a magyar nyugdíjasok pénze, annak egy tekintélyes része az ukránokhoz menne".