Az izraeli légierő az utóbbi két napban több mint kétszáz légicsapást hajtott végre olyan Gázai övezeti célpontok ellen, ahol terroristák fegyverraktárai, páncéltörő- és mesterlövészállásai, alagútlejáratai és egyéb infrastruktúrája volt - közölte hétfőn az izraeli hadsereg (IDF). Az IDF beszámolt arról, hogy "célba vett magas rangú terroristákat egy olyan parancsnoki központban, amelynek épülete korábban iskolaként működött". Izrael többször felhívta a figyelmet arra, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet rendszeresen iskola- vagy kórházépületben építi ki harci infrastruktúráját.
A Hamász viszont mindig tagadja ezt. A hadsereg közölte, hogy egy olyan épületet is célba vett az övezet déli részén, amelyet a Hamász fegyverraktárként használt, de támadott egy megfigyelőállást és még egy építményt. A katonai rádió hétfő reggeli jelentése szerint a Hamász is támadta Izraelt rakétákkal az övezet déli részéből, a izraeli légvédelem az egyik rakétát elfogta, a másik kettő pedig még az övezet területén csapódott be. A palesztin polgári védelem közlése szerint legkevesebb 52 ember vesztette életét ezekben az izraeli támadásokban, közülük 33-an egy iskolában, 19-en pedig egy lakóház elleni légicsapásban haltak meg a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalíjában.
Izrael március közepén megszakította a Hamásszal a tűzszüneti tárgyalásokat, és újabb hadjáratot indított ellene, majd azzal a céllal, hogy teljesen megsemmisítse a 2023. október 7-i terrortámadást elkövető szervezetet, május 17-én fokozta támadásai hevességét.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Soltész Miklós felidézve és méltatva az első kisdedóvót 1828-ban létrehozó Brunszvik Teréz életművét, arról beszélt: ez a tevékeny szeretet hívta életre és vezette eredményre a kormány és a történelmi egyházak együttműködésén nyugvó óvodaépítési programot, hasonlóan ahhoz a széleskörű összefogáshoz, melynek köszönhetően a kunszentmártoni beruházás megvalósult.
"A mi nemzetünk arra hivatott, hogy Közép-Európában továbbra is ennek a régiónak a vezető országa legyen" - fogalmazott az államtitkár, kiemelve: az oktatás identitást és világszemléletet ad.
Alice Weidel azt mondta, hogy Friedrich Merz német kancellár az AfD megoldási javaslatainak átemelésével indult a választásokon, hogy aztán a voksolás utáni napon mindenben visszakozzon. Szerinte ezzel egyetlen célja volt, hogy kancellárrá válhasson, és "eladta a lelkét a baloldalnak".