A vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára
2025. május 24. 11:05
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára - közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
A kutatásról Frank Elderson, a luxembourgi székhelyű uniós bank igazgatóságának tagja egy leideni előadáson számolt be, ahol elmondta: az EKB igyekszik jobban megérteni, hogy az éghajlatváltozás és a természettel kapcsolatos kockázatok hogyan érintik a bankok mérlegeit, valamint a szélesebb gazdaságot.
Közölte, a felszíni vízhiány önmagában az euróövezet gazdasági teljesítményének csaknem 15 százalékát veszélyezteti. Ennek a mezőgazdaság a leginkább kitett ágazat, mivel a felszíni vízkészletek csökkenése miatt ez a szektor szenvedné el a legnagyobb arányú termelési veszteséget. Emellett a mezőgazdaságnak számolnia kell a vízszennyezéssel és az áradásokkal járó kockázatokkal is.
Elderson hozzátette, hogy a klímaválság miatt az aszályok egyre gyakoribbak lesznek, ezért a hatékony vízgazdálkodás kulcsfontosságú lesz a termelés fenntartásához.
"Továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy aszályos időszakokban a termelést csökkenteni kell. Egyes ipari folyamatok gazdaságilag életképtelenné válhatnak, és áthelyezésre szorulhatnak" - tette hozzá beszámolójában az EKB igazgatóságának tagja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A Patrióta-frakció követeli az NGO-k finanszírozásának teljes átláthatóságát, mert nem megengedhető, hogy "az európai adófizetők pénzét politikai aktivistáknak adják, akik az emberek érdekei ellen cselekednek" - idézték a közleményben Gál Kingát.
Brüsszelben egy ideje elfelejtették, vagy végtelen hataloméhségükben ignorálni merészelik a demokráciának azt az alapelvét, hogy az ellenzéket nem lehet teljesen kizárni mindenből. A liberálbalos társaság éppen azt ássa alá ezzel a gyakorlattal, amit maga naponta kér számon másokon: a fékek és ellensúlyok gyakorlatát.
Hölvényi György leszögezte: "Európa minden ellentmondásossága ellenére még mindig a világ legjobb helye, és a következő generációkon fog múlni, hogy ez így is maradjon", ugyanakkor a kontinensen a pénzvilág növekvő befolyása és a liberalizmus térnyerése is szélsőséges.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
