A Voks2025 szavazáson több mint két millión szavaztak levélben. Hölvényi György európai parlamenti képviselőt arról kérdeztük, hogy más képviselőkkel beszélve mi derül ki, hogyan állnak az EU tagországok Ukrajna esetleges gyorsított felvételéhez?
A Patrióták Európáért frakció elsőként, több adatigényléssel világított rá arra, hogy az Európai Bizottság több mint 37 ezer szerződést kötött civilnek nevezett szervezetekkel, összesen 2800 milliárd forint értékben és az európai adófizetők pénzéből.
Az egyházak bebizonyították, hogy a közel-keleti társadalmak szerves részét képezik, és nélkülözhetetlenek az oktatás, az egészségügyi ellátás biztosításához és a stabilizáció előmozdításához - jelentette ki Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselője Strasbourgban kedden.
A Patrióta-frakció követeli az NGO-k finanszírozásának teljes átláthatóságát, mert nem megengedhető, hogy "az európai adófizetők pénzét politikai aktivistáknak adják, akik az emberek érdekei ellen cselekednek" - idézték a közleményben Gál Kingát.
„Az elmúlt években az Európai Parlament korrupciós botrányában és legutóbb a zöldbotrányban érintett Frans Timmermans esetében is kiderült, hogy az NGO-k a politikai befolyásszerzés eszközei voltak. A Magyarországon működő legnagyobb, magukat civilnek hazudó szervezetek pedig támogatásuk túlnyomó részét nem magyar magánszemélyektől kapják, hanem külföldről.” - mondta László András fideszes EP-képviselő, a Patrióták Európáért frakció tagja az Európai Parlamentben.
Tegnap a Fejlesztési Bizottságban a Patrióták, az EPP és az ECR együttműködésével sikerült egy polgár- és szuverenitásbarát dokumentumot elfogadni - a baloldal globalista, NGO-párti javaslatával szemben - közölte Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője a Facebookon.
Az orosz-ukrán háború a kereszténység szégyene olyan szempontból, hogy valóban keresztény öl keresztényt. A keresztény szervezetek próbálják ezt a szégyent mindkét oldalon enyhíteni - hangsúlyozta a Gondolának adott interjúban Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt európai parlamenti képviselője.
"Az Európai Parlamentben el akarnak minket hallgattatni, nem adják meg a szakbizottsági vezetői helyeket, amelyek egyébként járnának, aztán a Facebookon cenzúráznak, visszatartják az uniós pénzeket, míg a brüsszeli kasszából az ellenfeleinket pénzelik" - sorolta Dömötör Csaba.
A Tegyük újra naggyá Európát! jelmondattal meghirdetett csúcstalálkozó első napján a nyilvánosság kizárásával munkamegbeszélést tartottak a pártvezetők, majd vacsorán vettek részt, amelynek díszvendége Kevin Roberts, a Heritage Foundation elemzőközpont elnöke volt.
A munkacsoport célja, hogy teret adjon az üldözött vallási közösségek képviselőinek az uniós döntéshozók előtti megszólalásra. Emellett az Európai Parlamenten belüli jogalkotási munkában is érvényre kívánja juttatni az egyházakkal és vallási közösségekkel való együttműködés fontosságát, különösen a vallási szélsőségek elleni küzdelem terén.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
