Megkezdődött vasárnap reggel az elnökválasztás első fordulója Lengyelországban. Felmérések szerint a tizenhárom jelölt közül a kormánypárti jelölt, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, valamint a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság támogatásával pályázó Karol Nawrocki a két fő esélyes.
A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; több mint 32 ezer helyszínen közel 29 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből több mint 500 ezren külföldön.
Az esti zárás pillanatában a szavazóhelyiséget elhagyók megkérdezésével készített, úgynevezett exit poll becslést közölnek a várható eredményről.
A legtöbb felmérés szerint 60 százalék feletti részvételi arányra lehet számítani. Az előző, 2020-as elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 64,5 százaléka járult az urnákhoz.
A kormánykoalíció pártjai összesen három elnökjelöltet állítottak, közülük a legnagyobb támogatottságot Rafal Trzaskowski élvezi, aki a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje. Trzaskowski az előző, 2020-as elnökválasztáson is indult, a második fordulóban szoros versenyben maradt alul a most a második elnöki ciklusát töltő, ezért újra már nem választható Andrzej Dudával szemben.
Trzaskowski fő riválisa a Jog és Igazságosság párt támogatásával induló Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi.
A választás harmadik fő esélyese Slawomir Mentzen, az ellenzéki Konföderáció jelöltje.
A voksolás idején kampánycsend van érvényben.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót június 1-re tűzték ki.
A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
A brüsszeli bürokraták eljárást indítottak, követelik az árréscsökkentés eltörlését, az árak megemelését és a multik adójának eltörlését. Brüsszelnek csak Ukrajna és a multik profitja fontos. Ukrajna támogatásának árát és a multik profitját a magyar családokkal fizettetnék meg - írták.
Az Ursula von der Leyen vezette testület kifogásolja, hogy még mindig használunk orosz energiaforrásokat. Az orosz földgáznak és kőolajnak köszönhető a rezsicsökkentés, ez az óriási vívmány, enélkül a magyar családoknak háromszoros-négyszeres árat kellene fizetni, hiszen más forrásból csak jóval drágábban tudnánk hozzájutni – tette hozzá a frakcióvezető.
A Von der Leyen-Zelenszkij terv fenyegetést jelent hazánk energiaellátásának biztonságára, azzal a veszéllyel jár, hogy az energia ára a kétszeresére emelkedik - leplezte le a szélsőséges hungarofóbokat a magyar külügyminiszter.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba? 
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
