AM: a magyar borászat jövője a minőség és az innováció
2025. május 14. 09:02
A magyar borok képesek felvenni a versenyt a világ legnevesebb borvidékeivel minőség, sajátosság és sokszínűség tekintetében. Az ágazat jövője az innovációban rejlik - mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a szaktárca közleménye szerint a 44. Országos Borverseny ünnepélyes megnyitóján, kedden, Budapesten.
A tárca tájékoztatása szerint a helyettes államtitkár kiemelte: a megfelelő technológia, infrastruktúra megléte kiemelten fontos, ezért csak fejlesztésekkel biztosítható, hogy a szőlő-bor ágazat igazodni tudjon a változó fogyasztói igényekhez.
Az agrártárca a KAP Stratégiai Tervben támogatja többek közt a szőlőültetvények korszerűsítését, a beruházásokat, a promóciót és az innovációt.
Ezen célokra az idei évben közel 28 millió euró, a 2024-2027-es időszakra pedig összesen közel 112 millió euró forrás áll rendelkezésre.
A pályázatokról szólva elmondta, a támogatási kérelmek benyújtási időszakait az agrártárca úgy módosította, hogy azok jobban igazodjanak a termelők igényeihez. Új elemként indul az innovációs beruházási támogatás, ebben a tervezett felhívásban olyan új technológiák, eljárások bevezetésének támogatása válik lehetővé, amelyek révén az ágazat szereplői új piacokat, fogyasztókat érhetnek el.
A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása július 20. és augusztus 15. között igényelhető, míg a beruházási támogatások 2025. november 15. és december 15. között.
Tarpataki Tamás hozzátette, kiemelt területet jelentenek a promóciós pályázatok is, a kül- és a belpiaci promóciós támogatási kérelmeket június 30-ig lehet benyújtani.
A borpiaci trendek megkövetelik azt, hogy a csendes borok mellett olyan új termékekkel is megjelenjenek a borászatok, mint a habzóbor, a pezsgő, a murci, a must, alkoholmentesített borok, koktélok vagy éppen a szőlőmagolaj. Mindez pedig fejlesztést és új ismereteket követel meg az ágazat szereplőitől - húzta alá Tarpataki Tamás a közlemény szerint.
Az ágazat exportteljesítményét ismertetve a helyettes államtitkár kiemelte, hogy 2003 óta a legmagasabb exportvolument könyvelhette el az ágazat a tavalyi évben.
A mennyiségi növekedés 12 százalékos volt, ami 1,4 millió hektolitert jelent, az értéknövekedés pedig 16 százalékos, amely közel 20 millió eurós többletet jelentett.
Az export növekedése egyértelműen jelzi a nemzetközi piacok fontosságát.
A további előrelépéshez az exportpiacok bővítése és a termékek versenyképességének növelése kulcsfontosságú - hangsúlyozta Tarpataki Tamás a közlemény szerint.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Az a neoliberális birodalmi szemlélet, amely ma jellemzi a brüsszeli „elit” magatartását, nem csak gátja a tagországok normális együttműködésének, hanem legfőbb ellensége az unió egészséges fejlődésének. Ezt a folyamatot sürgősen meg kellene állítani, mert félő, hogy hamarosan késő lesz – véli Bánó Attila.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Kőszegen tartott a minap lakossági fórumot, ahol többek között Orbán Viktor román elnökválasztásról tett kijelentéséről kérdezte a dollármédia egyik meghatározó orgánuma, a 444. A KDNP elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mögött áll.
A jogállamiság követelménye az Európai Bizottság elnökére is vonatkozik. A szélsőséges Ursula von der Leyen azt hazudta, hogy Covid-sms-ei már elvesztek. Most fény derülthet a gigászi korrupcióra.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
