Külföldi kritizálók füllentettek a hazai médiahelyzetről
2025. március 26. 16:17
Egyoldalú jelentésben kritizálja a magyarországi médiahelyzetet a European Centre for Press and Media Freedom, amely nagyszámú sajtó- és médiaszabadságot érintő incidenst azonosított hazánkban. A februárban közzétett Mapping Media Freedom – Monitoring Report kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss elemzésében áttekintette a 2021 óta kiadott jelentéseket, amelyekben módszertani hiányosságokat, tárgyi tévedéseket és szubjektív megállapításokat azonosított - jelentette a Gondolának az NMHH.
A lipcsei székhelyű szervezet által 2021 óta évente publikált riport a média- és sajtószabadság megsértésével kapcsolatos incidenseket országokra bontva monitorozza az EU tagállamaiban és tagjelölt országaiban. Az aktuális dokumentum folyamatosan romló tendenciáról számol be Európa-szerte, így Magyarországon is. A jelentés elsősorban fizikai támadásokkal, zaklatással, pszichológiai bántalmazással, tulajdon elleni támadásokkal, cenzúrával és jogi atrocitásokkal foglalkozik.
Az NMHH a 2024-es kiadást megvizsgálva egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy az abban feltüntetett incidensek leírásai jellemzően a magyar médiahelyzettel kapcsolatos álláspontokat egyoldalúan megjelenítő forrásokra támaszkodnak. Kisebb arányban ugyan ellentétes nézőpontú lapokra is hivatkoznak, ezeket azonban gyakran az egyes incidensek megvalósításában szerepet játszó orgánumokként azonosítják. Emellett a jelentés elkészítésének átláthatóságát csökkenti, hogy nem nevesíti szerzőit. Megemlíthető továbbá, hogy az egyes országokban azonosított incidensek összehasonlíthatóságát nagymértékben rontja, hogy a dokumentum nem mutatja be lakosságarányosan az egy főre jutó esetek számát.
A Médiatanácsot már a 2021-es jelentés is politikai befolyás alatt álló szervezetként ábrázolta, pedig annak függetlenségét a médiatörvény garantálja. A 2023-as jelentés továbbá a médiapluralizmus helyzetét „kritikusnak” minősítette, miközben a legolvasottabb lapok és legnézettebb médiumok között eltérő nézőpontokat megjelenítő felületeket és csatornákat találhatunk. Megállapítható, hogy a European Centre for Press and Media Freedom jelentéseinek Magyarországról szóló egyes állításai nagy hasonlóságot mutatnak a különböző médiaszabadság-jelentések által megfogalmazott egyoldalú kijelentésekkel. A 2021-es és a 2022-es évre vonatkozó riportok felidézik például a Klubrádiót és a Tilos Rádiót érintő eljárásokkal kapcsolatos kritikákat, amelyeket az NMHH által kiadott korábbi elemzések tételesen cáfoltak. Emellett a jelentések több esetben szubjektív, alátámasztást nélkülöző megállapításokat tesznek, például „fojtogatott magyarországi médiatérről” írnak.
Az NMHH továbbra is támogatja, hogy szakmailag megalapozottan, az eltérő álláspontokat részrehajlás nélkül bemutatva értékeljék a médiaszabadság és a médiapluralizmus helyzetét Magyarországon. Ugyanakkor a jelentésekkel kapcsolatban felmerülő tartalmi és módszertani hiányosságok akadályozzák, hogy e dokumentumok megfeleljenek ezen elvárásoknak - zárul a Gondolához eljuttatott NMHH-jelentés.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.