Március 21-én tartják az Erdők Nemzetközi Napját, minden évben az erdők fontosságára, jótékony hatására, és a biodiverzitásra hívják fel a figyelmet - mondta Mocz András, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön este.
facebook
Ismertetése szerint 2025-ben az erdők és az élelmiszerek a világnap témája, amely az erdőknek az élelmezésbiztonságban, a táplálkozásban és a megélhetésben betöltött szerepét hangsúlyozza. Több mint 3200 vadon élő állatfaj szolgál élelmiszerként, és több mint 2 milliárd ember főzése függ a fától és más hagyományos tüzelőanyagoktól a Földön - emelte ki.
Mocz András megjegyezte: a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására, mintegy 310 milliárd forint támogatási keretet irányoztak elő a magyar erdőgazdálkodás fejlesztésére.
Hozzátette: 2019 óta már 184 millió fát ültettek az Országfásítási Program keretében, amely az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. "Minden egyes hektárral növekszik Magyarország zöld vagyona" - fogalmazott. A gazdák azokon a területeken próbálnak erdőt telepíteni, amelyek a mezőgazdaság számára kevésbé hasznosak.
Közlése szerint jelenleg az erdészeknek a megfelelő fafajt ajánlani a legnagyobb kihívás, mert nehéz megmondani, hogy 100 év múlva a klímaváltozás körülményei között, melyek lesznek életképesek, melyek tudnak alkalmazkodni a hőmérséklet emelkedéséhez, a talaj vízháztartásának változásához.
Az erdészeti ágazat technológiája lemaradásban van Magyarországon más mezőgazdasági ágakhoz képest, a támogatási forrásokkal beindulhat a felzárkózása. A kiöregedett eszközök használatát el kell felejteni, az erdő is megkívánja, hogy a kornak megfelelő technológiával dolgozzanak benne - fejtette ki.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
