Ferenc pápa az ukrajnai háború miatti humanitárius helyzetről egyeztetett Szvjatoszlav Sevcsuk érsekkel, az ukrán görög katolikus egyház vezetőjével a Vatikánban - közölte az olasz püspöki kar vallási információs szolgálata (Sir) csütörtökön, Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök másnapi találkozója előtt.
A Sir közleménye szerint Ferenc pápa aggodalmát fejezte ki a háborús helyzet, a lakosság biztonsága és ellátása, valamint a tél ismételt közeledte miatt.
Szvjatoszlav Sevcsuk úgy nyilatkozott, Ferenc pápa újból elkötelezte magát annak érdekében, hogy Ukrajnában “igazságos béke” szülessen.
Az érsek bemutatta az egyházfőnek az ukrán görög katolikusok utolsó szinódusának határozatait, amelyek a háborús viszonyok közötti szolgálatvégzést érintették. Elsőrendű feladatnak nevezte, hogy reményt igyekezzenek adni az elkeseredett, nehéz próbáknak kitett embereknek.
Másrészt - tette hozzá Szvjatoszlav Sevcsuk - “feladatunknak tartjuk a vallás háborús felhasználásával szembeni fellépést”.
A görög katolikus érsek köszönetet mondott Ferenc pápának azért a közvetítésért, amely az ukrán hadifoglyok szabadulásához vezetett. Közöttük említette a két görög katolikus papot, Ivan Levitckijt és Bohdan Heletát, akik egy év után, idén júniusban szabadultak az orosz fogságból.
A Sir beszámolója szerint Ferenc pápa megerősítette, hogy a Szentszék továbbra is minden diplomáciai eszközt felhasznál az ukrajnai háború megállítására.
Ferenc pápa péntek reggel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja a Vatikánban.
Ferenc pápának és Zelenszkijnek ez lesz a negyedik találkozója, a harmadik a Vatikánban, illetve a harmadik a háború kitörése óta. Első alkalommal az egyházfő 2020. február 8-án fogadta az ukrán elnököt a Vatikánban, még a Covid-járvány előtt.
A háború kitörése napján telefonon egyeztettek, és azóta is több hívás történt Kijev és a Vatikán között a Vatican News hírportál beszámolója szerint.
Zelenszkij 2023. május 13-án látogatott a Vatikánba, amikor negyven percen keresztül tárgyalt a pápával. A találkozás helyszíne a lehető legegyszerűbb volt: a VI. Pálról elnevezett vatikáni audiencia-terem melletti szobában beszéltek.
Akkor Ferenc pápa elkötelezte magát az Oroszországba szállított ukrán gyerekek hazatérése segítésében, valamint a hadifoglyok cseréjében.
A következő találkozó Puglia tartományban, a G7-es csoport idei júniusi csúcstalálkozóján volt, amelyen a pápa is részt vett.
Ferenc pápa a háború kitörése napján átment Oroszországnak a Vatikánnal szomszédos szentszéki nagykövetségére, hogy személyesen értesüljön a történtekről, és a konfliktus leállítását kérje.
Egy hónappal később, 2022. március 25-én Ukrajnát és Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel bűnbánati szertartás keretében. 2022 májusában békeközvetítőnek nevezte ki Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét, aki Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is tárgyalt.
A Szentszék legmagasabb rangú tagja, Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár idén júliusban látogatott Ukrajnába, és Kijevben Zelenszkij elnökkel is találkozott.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
A tárcavezető jelezte, hogy "az üde színfoltokat jelentő felszólalásokat" mind-mind nem európai uniós tagországok vezetői tették, míg az uniós tagországok vezetőinek egy jó része még mindig "beleragadt abba a valóságba, ami már jóval a hátunk mögött van".
-
A koronázási kard szerves része a koronázási jelvényeknek, ezért a vitrinben való ismert elhelyezése nem csak amiatt szerencsétlen, mert a Szent Koronát elválasztja az anyaföldtől, hanem azért is, mert a Korona díszpárnája a penge nagy részét eltakarja – fogalmaz Bánó Attila.
-
Soltész Miklós köszöntőjében kiemelte: a magyarországi szlovének lakta Rábavidéken megvalósult kulturális, oktatási, egyházi beruházások és gazdasági fejlesztések a nemzetiséghez tartozók helyben maradását hivatottak segíteni. Szavai szerint a Rábavidékre érkezett támogatások összege az elmúlt tíz évben elérte az ötmilliárd forintot.