Varga Mihály: az idén 1,5 százalékkal nő a gazdaság
2023. március 2. 22:39
Varga Mihály pénzügyminiszter (j) a Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre pódiumbeszélgetésén Budapesten, a Lónyay-Hatvany Villában 2023. március 2-án. MTI/Kovács Tamás
A kormány várakozásai szerint az idén 1,5 százalékkal nő a magyar gazdaság teljesítménye - jelentette ki Varga Mihály a Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre által szervezett pódiumbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.
Az államháztartás hiánya a tavalyi 6,1 százalékról 3,9 százalékra mérséklődik az idén, az infláció pedig az év végére 9,2 százalékosra csökken - közölte a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ezzel egy időben a GDP-arányos államadósság a 2022-es 72,9 százalékról 69,7 százalékra apad.
A kormány legfőbb céljai között említette az infláció elleni harc mellett azt, hogy továbbra is növekedési pályán tartsák a magyar gazdaságot, megtartsák a foglalkoztatás magas szintjét, csökkentsék azokat a kockázatokat, amelyek Magyarországot illetően fennállnak,
A politikus emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a világ tíz legkockázatosabb országa között tartották számon Magyarországot, 2019-re pedig az Európai Unió leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált.
Ugyanakkor Magyarország az elmúlt időszakban úgy tudta megőrizni a gazdasági növekedést, hogy az unió más tagállamaival ellentétben még nem kapta meg a pandémia utáni helyreállítási program forrásait - emelte ki a pénzügyminiszter.
Vagyis az Európai Bizottság a források visszatartásával és a minimumadó bevezetésére irányuló törekvésekkel is akadályozza a magyar gazdaság versenyképességének javítását - mondta Varga Mihály.
Az infláció növekedését a pandémiát követő keresletnövekedéssel, az orosz-ukrán háború kitörése nyomán megugró energiaárakkal és az elhibázott uniós szankciókkal magyarázta a pénzügyminiszter.
Hozzátette, hogy ugyanakkor az idén már csökkennek az energiaárak, az exportpiacok kezdenek helyreállni, így az év végére várhatóan egyszámjegyűre csökken a pénzromlás mértéke.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
