Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart a monetáris tanács kamatdöntését követően az MNB épületében 2025. március 25-én. A jegybankelnök elmondta, hogy az óvatos és türelmes megközelítés, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat. MTI/Kovács Attila 

Az óvatos és türelmes megközelítés, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat - mondta Varga Mihály jegybankelnök kedden Budapesten, a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.

Hozzátette: az inflációs pálya az idén a korábban vártnál magasabban alakul, az inflációs cél elérése későbbre tolódik.

A tanács megítélése szerint a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé - mondta.

Varga Mihály kiemelte, hogy a szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs cél eléréséhez. Megjegyezte, hogy az érintett termékeknél az árrésstop a tavaszi hónapokban mérsékli az élelmiszerárak emelkedését. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődik újra a jegybanki toleranciasávba ismertetése szerint, és az év végére közelíti meg a 3 százalékos inflációs célt.

Az MNB előrejelzése szerint az idén éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9-3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.

Az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek változatlanul bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak - ismertette.

Kitért arra, hogy a magyar gazdaság növekedése egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetben élénkül, az idén várhatóan 1,9-2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7-4,7 százalékkal, 2027-ben pedig 2,8-3,8 százalékkal bővül tovább.

A jegybank elnöke szerint a 2025 során tovább bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. Ennek hátterében az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések állnak - tette hozzá.

Az elmúlt években az iparban zajló nagy kapacitásbővítő beruházási projektek 2025 végén és 2026 folyamán megkezdhetik a termelést. Rövid távon a külső kereslet továbbra is visszafogott, ugyanakkor az erősödő európai konjunktúra középtávon élénkíti a hazai exportot - mondta Varga Mihály.

Kérdésre közölte, a tanács egyetlen opciót tárgyalt, az alapkamat változatlanul tartását, a döntést pedig egységesen hozták meg.

Közlése szerint a jegybank üdvözli, hogy a kormány is elkötelezett az infláció csökkentése mellett.

Az árréstop új eszköz, ezt majd elemzik, azzal számolnak, hogy áprilisban-májusban 0,8 százalékponttal mérsékelheti az inflációt - jelezte.

Februárban tetőzött az infláció, a márciusival megindulhat az a pálya, ami éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti sávba hozza az áremelkedés ütemét - mondta.

Varga Mihály hangsúlyozta, az MNB új vezetése arra törekszik, hogy a jegybank a fő feladatától eltérő tevékenységeket szüneteltesse vagy visszafogja.
"Meggyőződésem, hogy ilyen típusú tevékenységekre hosszú távon nincsen szüksége a jegybanknak" - fogalmazott.

Az alapítványok működése is ide tartozik, amelyeket felülvizsgálnak, és racionalizálnak, átlátható struktúrát szeretnének létrehozni - válaszolta egy kérdésre.

Elmondta, hogy az új kuratórium és vezetés mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat az alapítványoknál, ami folyamatban van, így arról bővebb információt nem tud adni.