Új jelentés a német iskolákról: 28,2 ponttal csökkent a minőség
A német iskolák helyzete továbbra is aggasztó, és a 2024-es évhez képest a helyzet még enyhén romlott – derül ki a német gazdasági intézet (IW) oktatáskutatási vezetője, Axel Plünnecke nyilatkozatából.
2025. augusztus 29. 18:05
A szakértő szerint a német iskolarendszer egyre több kihívással néz szembe, amit a legújabb jelentésük is alátámaszt. A jelentés három kulcsfontosságú számadatot emel ki, amelyek alátámasztják ezt az aggasztó trendet:
az integráció és az oktatási esélyek terén 2025-re 43,7 ponttal esett vissza a 2013-as évhez képest,
az iskolák minősége 28,2 ponttal romlott,
míg a gyermekek körében tapasztalt oktatási hátrányok (úgynevezett "iskolai szegénység") mutatója 26 ponttal esett vissza.
Plünnecke szerint 2015 volt az a „vízválasztó év”, amikor az iskolai teljesítmény még pozitív irányban mozgott, de azóta a mutatók folyamatosan romlanak.
A szakértő úgy látja, hogy 2015 után az iskolarendszer nem tudott megfelelő válaszokat adni a megnövekedett migrációs hullámra, amely tovább terhelte az iskolákat, és nem biztosított elegendő támogatást a gyerekek számára.
A gyerekek már nem érik el a minimum elvárt szintet
A jelentésben szereplő adatok szerint az iskoláskorú gyermekek 30-40%-a súlyos hiányosságokkal küzd, és már nem éri el a minimális elvárásokat sem az olvasás, sem más alapvető készségek terén.
Az iskolarendszer problémái nemcsak az oktatás minőségére, hanem a társadalmi integrációra is hatással vannak. A gyengébb oktatási körülmények és a nem megfelelő támogatás hosszú távon hátráltathatják a fiatalok sikeres integrációját a munkaerőpiacon és a társadalomban. A jövőbeli megoldásokhoz szükséges lenne a rendszer átfogó reformja, amely nemcsak a tanulók támogatására, hanem az oktatási intézmények és tanárok megfelelő felkészítésére is fókuszálna.
A jövő kihívásai
A jelentés szerint az iskolai minőség romlása nemcsak a szegényebb rétegek gyermekei számára okoz problémát, hanem az egész társadalom számára kihívást jelent. A sikeres iskolai integráció és oktatás elengedhetetlen ahhoz, hogy Németország versenyképes maradjon a jövőben. Az oktatási rendszer megerősítése tehát nemcsak oktatási, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is.
A jövőben több figyelmet kell fordítani az oktatási esélyek egyenlősítésére, és a kormányzati intézkedéseknek a hátrányos helyzetű gyermekekre is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük, hogy az iskolák képesek legyenek minden gyermek számára megfelelő alapot biztosítani a sikeres jövőhöz.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.