Szent II. János Pál pápa 1978 október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, ezért lett a mai nap az ő liturgikus emléknapja. Ennek apropóján életének egy, a mi szempontunkból fontos epizódját idézzük fel: első magyarországi látogatását 1991. augusztus 16–20. között, tehát nem sokkal a rendszerváltás után. Surján László vázlatos emlékei és gondolatai a neves eseményről:

1. Korábban egy pápa debreceni látogatása elképzelhetetlen volt. Egyik fél sem akarta volna, jelentette ki II. János Pál Debrecenben.

2. Az egységtörekvéseket a Szentlélek irányítja, vonta le a pápa a következtetést a történtekből.

3. Ennek az az eredménye, hogy már kölcsönösen el- és felismerjük egymás közösségeiben Krisztus ajándékainak tevékeny jelenlétét. Más szavakkal, megláttuk, hogy Krisztus szereti mind a két közösséget. (Még ma sem képesek ez elfogadni sokan.)

4. Őseink a reformáció után is meg voltak győződve, hogy az európai kultúra vallásos értékekből ered:

• a szentháromságos Istenbe és Jézus Krisztusba vetett hitből;
• abból a felfogásból, hogy a földi élet zarándokút az örök élet felé;
• az emberi személy veleszületett és elidegeníthetetlen értékéből a fogantatástól a halálig.

5. A vallásellenes kormányok ezeket az alapvető elveket elzárták a társadalom elől, helyettük más eszméket próbáltak beültetni az emberek agyába. Ez mérsékelt sikert ért csak el, de mégis nemzedékek nőttek fel vallási ismeretek nélkül. A kommunizmus-szocializmus bukása után eszmei vákuum keletkezett. Sok jóakaratú ember is él velünk, aki sohasem kapta meg a hit ajándékát, nem is találkozott a keresztény tanítással. Mások pusztán a gazdasági és anyagi jólétben keresik a haladást és a boldogságot. Nincs vesztegetni való időnk az újra-evangelizálás küldetésében, monda akkor a pápa. Harminc évet mégis elvesztegettük. Kiderült, hogy a csodálni való Nyugaton ugyanúgy eszmei vákuum van az emberek fejében, mint mifelénk, pedig nem álltak marxista irányítás alatt. Nemcsak a Szentlélek fú ott, ahol akar, hanem a sátán is.

6. A pápa megemlékezett a gályarabságra ítélt prédikátorokról.

Magyarországon az 1990-ben, 91-ben megindult vallási fellendülés megakadt. A nyugatos eszmék mifelénk is megjelentek. A templomok falát nem feszítik szét a hívők, csökken a hivatások száma. Papjaink túlterheltek, elfásultak. Ennek ellenére a kereszténység helyzete sokkal jobb Közép- mint Nyugat-Európában. Most, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson sok fiatal jelent meg, Pozsonyban hétköznap este is sok fiatal vesz részt a szentmisén. Vannak bátorító jelek. Az Eucharisztiát nem a problémák sora miatti kesergéssel ünnepeltük, hanem azoknak az értékeknek a felmutatásával, amelyek a kereszténység valódi kincsei. Európa történelme nagy hanyatlásokról és az azokat követő hatalmas vallási fellendülésről szól. Elég mélyponton vagyunk, talán már itt az ideje a megújulásnak.

Surján László