Nemzedékeken át örökítve a hazaszeretet lobogó tüzét
Az aradi tizenhármak példája és öröksége az, hogy az igazság mellett, az igaz ügy és a józan ész mellett a végsőkig ki kell tartani, és soha nem szabad meghátrálni - fogalmazott Varga Judit, megemlékezve a tizenhárom honvéd tábornokról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, akiket 174 éve végeztek ki.
Utoljára frissítve: 2023. október 7. 19:10
2023. október 7. 00:03
Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke és Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a fáklyás felvonuláson az aradi vértanúk kivégzésének 174. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon tartott megemlékezés előtt Székesfehérváron 2023. október 6-án. MTI/Máthé Zoltán
Október 6-a és a nemzeti gyásznapok mind a magyarok szabadságvágyát, szabadságért küzdeni akarását jelképezik - jelentette ki az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke pénteken Székesfehérváron.
Varga Judit a Fidelitas helyi szervezete által már huszonegy éve minden esztendőben megrendezett, hagyományos fáklyás felvonulást követő megemlékezésen arról is beszélt: október 6-a több mint másfél évszázada "a magyar becsület napja is".
Az aradi tizenhármak példája és öröksége az, hogy az igazság mellett, az igaz ügy és a józan ész mellett a végsőkig ki kell tartani, és soha nem szabad meghátrálni - fogalmazott megemlékezve a tizenhárom honvéd tábornokról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, akiket 174 éve végeztek ki.
Varga Judit beszédében hangsúlyozta: most ismét birodalmak és külső erők próbálják ránk kényszeríteni az akaratukat. Akár Brüsszelből, akár Washingtonból meg akarják mondani, kivel és hogyan éljünk együtt, mit gondoljunk a családról, hogyan neveljük a gyermekeinket és hogy kinek a háborúját vívjuk - tette hozzá.
Ezért nekünk az aradi vértanúk példáját követve ma is rendíthetetlenül képviselnünk kell saját, magyar érdekeinket otthonainkban, városainkban, az Országgyűlésben, vagy akár diplomataként külföldön - emelte ki.
A fideszes politikus szerint a kitartás meghozza gyümölcsét: 2015 óta példát mutatunk Európának és a világnak az illegális bevándorlás megállításában, a világjárványból a magyar gazdaság az unióban elsőként jött ki, a tavalyi népszavazáson pedig a magyarok egyhangúlag voltak képesek elutasítani egy idegen ideológia ránk erőltetését.
Nem engedünk akkor sem a zsarolásnak, amikor "mindenféle jogállamisági eljárásban" próbálják ránk kényszeríteni akaratukat, miközben vállalásainkat és a magyar embereket jogosan megillető források megszerzéséhez szükséges intézkedéseket mindig becsülettel, tisztelettel teljesítettük és végrehajtottuk - mondta.
Rendíthetetlenül állunk továbbra is a béke pártján, és nem hagyjuk, hogy belesodorják az országot egy háborúba - jegyezte meg Varga Judit.
A fáklyás felvonulás hagyományait méltatva beszédében úgy fogalmazott: az ilyen események őrzik igazán a magyar szabadság lángját nemzedékről nemzedékre örökítve a hazaszeretet lobogó tüzét.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
