Mintegy 94 ezer egészségügyi dolgozó bére emelkedett
Közel 94 ezer egészségügyi dolgozót érint az átlagosan húszszázalékos egészségügyi szakdolgozói béremelés - mondta el a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
2024. március 4. 11:06
Takács Péter közölte, hogy a béremelés vonatkozik arra a mintegy 84 ezer egészségügyi szakdolgozóra, aki a szakrendelőkben, kórházakban dolgozik, valamint arra a mintegy tízezer emberre, aki a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátásban dolgozik. Az államtitkár kifejtette, hogy a korábbi, gyakran áttekinthetetlen bérrendszert egyszerűsítették úgy, hogy az alapfizetéseken átlagosan 20 százalékos emelést hajtottak végre, majd ebbe építették be a különböző pótlékokat.
Nem igaz a baloldali képviselők azon állítása, hogy a kormány csak a pótlékokat adta hozzá az alapbérhez - hangsúlyozta az államtitkár. Úgy fogalmazott, hogy a bérrendszer átalakításával a dolgozók „duplán jól járnak”, mert a megemelt alapfizetés alapján számítják ki az úgynevezett mozgóbért, tehát az ügyeleti díjak, a műszakpótlékok is arányosan emelkednek. Takács Péter elmondta, hogy egyszerűsödött a bértábla is. Öt fizetési fokozatot vezettek be, amelyen belül létrehoztak alap és kiemelt kategóriát. Ezeket a szakdolgozói kamarával és a szakszervezetekkel közösen úgy határozták meg, hogy az extrém terhelést jelentő ápolási szakmák kerüljenek a kiemelt kategóriába.
Példaként említette, hogy az egyik legmegterhelőbb terület a krónikus belgyógyászat. Az egészségügyi szakdolgozók bére 2010-hez viszonyítva mintegy négyszeresére emelkedett - hangsúlyozta a politikus. Kifejtette: míg a középfokú végzettséggel rendelkező nővérek keresete 2010-ben 170 900 forint volt, a mostani béremeléssel meghaladja a 800 ezer forintot. A főiskolai diplomával rendelkező ápolók esetében 220 ezer forint volt 2010-ben a bér, most pedig közelít az egymillió forinthoz - tette hozzá. A béremeléssel a kormány a legfejlettebb OECD-országok orvosi és szakdolgozói bérarányához közelít - mondta Takács Péter, hozzátéve, hogy a szakdolgozók alapbére mostanra eléri az orvosbérek 37 százalékát.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány első lépésben az orvosok bérét emelte, és a visszajelzések szerint az orvosok döntő többsége elégedett a keresetével. A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az államtitkár arra is kitért, hogy az egészségügyi dolgozók nagy terhelés mellett, átlagosan havi 200 órát dolgoznak, és a kormány igyekszik anyagilag is elismerni erőfeszítéseiket. A béremelést úgy kell végrehajtani, hogy az mindenki számára érezhető legyen - mondta Takács Péter, megjegyezve, hogy erre felhívta valamennyi kórházigazgató figyelmét.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
