A barokk fogadalmi szobor, a város legrégebbi köztéri alkotása a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes "száműzetés" után került vissza eredeti helyére, ahonnan a kommunista rezsim ideológiai okokból elköltöztette. Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök szentelte fel és áldotta meg a piarista templom búcsúja keretében.
2024. augusztus 15. 14:47
maszol/Reményik Andrea
Felszentelték és megáldották csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén a Kolozsvár belvárosába, a piarista templom elé visszaállított Mária-oszlopot, Erdély második legrégebbi köztéri emlékművét.
A barokk fogadalmi szobor, a város legrégebbi köztéri alkotása a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes "száműzetés" után került vissza eredeti helyére, ahonnan a kommunista rezsim ideológiai okokból elköltöztette. Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök szentelte fel és áldotta meg a piarista templom búcsúja keretében.
Szentbeszédében hangsúlyozta: ahogy a középkorban, a járványok idején, mai énközpontú világunkban is szükségünk van arra, hogy Máriára tekintsünk, az ő életét mintázzuk.
Oláh Emese alpolgármester beszédében rámutatott: a Mária-oszlop "a remény, hit és hála jelképe", "Elmondhatjuk, hogy napjainkra ez a város visszanyerte egykori méltóságát, egy kicsit otthonosabbá vált mindannyiunk számára, ezáltal a funari hagyaték is homályosodni fog" - fogalmazott.
Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke (b2) a restaurált és újjáépített barokk Mária-oszlop, fogadalmi szobor felszentelésén Nagyboldogasszony ünnepén Kolozsváron 2024. augusztus 15-én. Erdély második legrégebbi fogadalmi szobra több évtized után került vissza eredeti helyére, a piarista templom elé. MTI/Kiss Gábor
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
