Hihetetlen, de igaz. A nyugati szélsőséges sajtó mindennel szimpatizál, amit a baloldalon tesznek. Megdöbbentem, amikor a Fico elleni gyilkossági kísérletet helyeselték egyes lapok. Mindent elítélnek, amit a jobboldal tesz Közép-Európában. Természetesen nagyon könnyen kiismerhető a gondolkozásuk – fogalmaz Homa János.
2024. május 27. 18:08
youtube
Kampánygyűlés ürügyén garázdaságra hasonlító támadást hajtottak végre egy étterem ellen egy észak-dunántúli városban. Homa János újságírót kérdezte a Gondola.
– Szerkesztő úr, az egykori hordószónoklat után most platószónoklat jött divatba a hazai közéletben. Mikrofonnal fölerősített fenyegetések is elhangzanak az utcán. Ezért dolgoztak-e 1990 előtt a rendszerváltó, gyakran kockázatot is vállaló újságírók?
– Nem ezért dolgoztunk. Tele voltunk illúziókkal. A rendszerváltástól érdekes módon nagyon sokan azt várták, hogy a politikai hibákat kijavítsa. Érdekes módon a régi rendszer megszűnésével, a régi problémák megszűntek. Egy új világ kezdődött el, s ezzel együtt új típusú konfliktusok keletkeztek. Ami viszont mostanában felerősödött: ebben az új helyzetben egyesek a régi módszerekkel igyekeznek politizálni. Féligazságok terjesztésével, emberek hergelésével. Felháborító az is, hogy akadnak, akik saját hazájukkal szemben politizálnak Brüsszelben. S nem nagyon tetszik nekem az sem, hogy kevésbé tehetséges politikusok mindent bevetnek azért, hogy megpróbáljanak meggyengíteni – akár nemtelen eszközökkel is – egy működő országot. Mindezt csak azért, hogy megszerezzék a hatalmat. Azt a hatalmat, amelyet kiszolgáltatnak idegenek érdekeknek.
– Adódik, hogy félelemkeltésre is sor kerül, berepesztették egy étterem üvegablakát, megrémítették az étterem fiatal alkalmazottait. Ilyenkor a rendőrség nem léphet közbe, hiszen a nyugati szélsőséges sajtó rögtön hatósággal korlátozott demokráciáról harsogna, Mi a megoldás?
– Hihetetlen, de igaz. A nyugati szélsőséges sajtó mindennel szimpatizál, amit a baloldalon tesznek. Megdöbbentem, amikor a Fico elleni gyilkossági kísérletet helyeselték egyes lapok. Mindent elítélnek, amit a jobboldal tesz Közép-Európában. Természetesen nagyon könnyen kiismerhető a gondolkozásuk. Az erősödő közép-európai nemzetállamok zavarják őket. Emlékszem az uniós tárgyalások idején, a mi belépésünk előtt, nekünk, s az akkor jelentkező további kilenc országnak mezőgazdasági támogatásként a benn lévők támogatásának negyedét ajánlották. Emlékszem Orbán Viktor helyből visszautasította ezt, amire a magyar baloldal és a nyugati sajtó azonnal neki esett, hogy miért követelődzik? Ez már előrevetítette a magyar baloldal és a nyugati sajtó együttműködését. Mindkettő érdeke a közép-európai országok alárendelése a brüsszeli bürokratáknak. De azt mindenképp el kell mondanom, hogy Orbán Viktornak köszönhetően megemelték a 20 éve belépett országok, közöttük hazánk mezőgazdasági jellegű támogatását. Tehát semmiképp ne hagyjuk magunkat!
Homa János – agria.hu
– Annak idején a szovjet típusú berendezkedés ellen szerveződött meg a rendszerváltoztatás, most azonban a szovjet mozgalmi dalt idézik a történések: soha el ne feledd, hogy van bunkócska, van még ezerszám! Kik okozták azt a kulturális visszaesést, amely az eleven fa gircses-görcsös ágához vezetett?
– Én nem kulturális visszaesésről, hanem morális válságról beszélnék. Ez a morális válság az egész világot elérte. Soros színrelépése, a migránsok befogadásával kapcsolatos értelmetlen, önfeladó brüsszeli próbálkozások, a zsidó-keresztény erkölcs és kultúra felszámolásával összefüggő törekvések vezettek el a mai helyzetig, hogy semmi sem szent. Mindez magával hozta a szovjet dalt idéző történéseket.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
