"Történelmünket átírják, és örökségünket támadás éri. Shakespeare-től elkezdve a legnagyobb tudósokig, kulturális ikonjainkat negatív színben tüntetik fel. Arisztotelész a legújabb értelmezések szerint például a fehér felsőbbrendűség atyja" - leplezte le a hisztériaszélsőséget Frank Füredi.
2024. szeptember 30. 21:42
Bruno Waterfield újságíró (b) beszél Frank Füredi professzor, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Brussels igazgatója (j) legújabb, a The War Against the Past című könyvének bemutatóján Brüsszelben, a Press Club Brusselsben 2024. szeptember 30-án. MTI/Purger Tamás
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli képzési központja (MCC Brussels) könyvbemutató beszélgetést tartott hétfőn Frank Füredivel, a központ igazgatójával a történelmi múlt "eltörléséről" szóló, The War against the Past (Háború a múlt ellen) címmel újonnan megjelent könyvéről.
Könyvében a szerző a történelem ellen jelenleg folyó "kulturális keresztes hadjáratot" vizsgálja, amely a múltat gyakran toxikusnak minősíti, és arra keres válaszokat, hogy mi mozgatja ezt a kultúrharcot, valamint milyen veszélyeket rejt magában a nyugati történelem eltörlése vagy elítélése.
A szerző továbbá vizsgálja a szobrok ledöntésétől kezdve a történelmi kifejezéseknek a szótárakból való eltörléséig a múlt negatív színben való feltüntetésére irányuló, egyre növekvő erőfeszítéseket.
Füredi a beszélgetésen rámutatott, hogy a kultúrharcosok jelenleg arra törekednek, hogy elítéljék a történelem olyan nagy gondolkodóit, mint Arisztotelész, Immauel Kant, David Hume vagy Adam Smith, "fehér kiváltságaik" miatt.
"Történelmünket átírják, és örökségünket támadás éri. Shakespeare-től elkezdve a legnagyobb tudósokig, kulturális ikonjainkat negatív színben tüntetik fel. Arisztotelész a legújabb értelmezések szerint például a fehér felsőbbrendűség atyja" - jelentette ki.
Véleménye szerint ezek a jelenlegi tendenciák ahhoz vezetnek, hogy a 21. század embere elveszti a szerves kapcsolatot a múlttal, és elszakad gyökereitől.
"A fiatalok elszigetelődnek attól, ami az ő életük előtt történt, megkérdőjelezik a helyüket a világban, identitásválságban szenvednek, és nem tudják, mi az út a jövő felé" - mutatott rá.
Előadásában Frank Füredi védelmébe vette a történelmi múltat, és hangsúlyozta a kollektív tudás megőrzésének fontosságát, szembeszállva a nyugati eszmék és vívmányok nagyságának lebecsülésével.
A könyvbemutatót eredetileg a múlt héten tartotta volna az MCC Brussels, azonban a rendezvénynek helyszínt adó brüsszeli könyvesbolt lemondta az eseményt arra hivatkozva, hogy "túlzottan politikai jellegű".
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
