Dadogás világnapja: „Egy fehér bottal járó vagy kerekesszékes embert manapság nem csúfolnak, de a dadogókat még gyakran éri gúny.”
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? Ma van a dadogás világnapja.
2025. október 22. 14:35
Mandiner-interjú a dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergellyel, a BeszÉLJ! Egyesület elnökével.
Mi áll a dadogás hátterében a leggyakrabban? A magyar lakosság hány százaléka érintett?
Világszinten az emberek legalább 1 százaléka tartósan dadog, de az úgynevezett rejtett dadogás miatt (amikor valaki inkább kicserél szavakat, és különféle trükköket használ a dadogás elrejtésére) a pontos számot nehéz megmondani. Ez Magyarországra vetítve közel 100 ezer embert jelent, de természetesen a határon túli magyar anyanyelvűeket is érdemes figyelembe venni, ott is érvényes lehet az 1 százalék. Én például ismerek erdélyi és felvidéki magyar anyanyelvű dadogó személyeket is.
A dadogás mögött minden bizonnyal egy komplex, soktényezős mechanizmus áll, a biopszichoszociális modellből érdemes kiindulni. Egyre több új kutatás lát napvilágot, amelyek jól körülhatárolták a jelenséget. Eszerint a dadogás hátterében genetikai hajlam, illetve apró idegrendszeri eltérés állhat, ami például családon belül halmozódik (a rokonságban vagy a felmenők körében nagy eséllyel találhatók más dadogó személyek is).
Az egypetéjű ikrek esetében, akik közel azonos génkészlettel rendelkeznek, az együttállás mértéke egészen magas, 90 százalék feletti.
Ebből az apró idegrendszeri eltérésből aztán lavinaszerűen bontakozik ki a dadogó beszéd, ami kb. 7 éves korig még csaknem teljesen visszaszorulhat, ezután viszont már nagy eséllyel tartóssá válik. Spontán vagy terápiás javulás ugyanakkor még később, akár felnőttkorban is elképzelhető, de nem garantált.
Van olyan hatás, ami felerősíti?
A dadogás rendkívül sokszínű, és intenzitását tekintve is hullámzó jelenség: lehet, hogy valaki bizonyos helyzetekben könnyebben, máskor görcsösebben beszél. A stresszel és fáradtsággal is szoros összefüggést mutat, ugyanakkor nem tartható az a régi elképzelés, hogy a hátterében valamilyen konkrét gyermekkori trauma állna –
a stressz,
a bizonytalanság,
a gyakran tapasztalt csúfolás
vagy egy traumatikus élethelyzet
inkább csak felerősíti a már eleve meglévő genetikai – idegrendszeri hajlamot.
Ezért rendkívül káros a szülőkre vagy egy adott családtagra terhelni a felelősséget, az ennek következtében kialakuló szégyen és hárítás csak rontja a helyzetet.
Ehelyett a dadogó személyek (és családtagjaik) iránti türelem, empátia, támogató közeg és adott esetben szakember felkeresése javasolt.
Milyen szerepet töltenek be a pedagógusok a dadogás felismerésében?
A felismerésben a logopédiai szűrővizsgálatok (3 és 5 éves korban) játszanak kulcsszerepet, illetve az iskolai beszédvizsgálatok során kerülnek felszínre a beszédfolyamatosság zavarainak tünetei. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül „beszédhibáról” beszélünk (ez inkább logopédiai szempontú meghatározás), hanem egy összetett állapotról.
A dadogó személy nem egyszerűen „hibásan” beszél, hanem egy idegrendszeri eredetű, kontrollálhatatlan görcsöt él meg beszéd közben, amire valamilyen erőlködő vagy elkerülő reakcióval válaszol.
Ezek a megnyilvánulások nagyon sokfélék lehetnek, és egyénenként is változhatnak: például elakadt hangok préselése, újrakezdése, ismételgetése, elnyújtása; hümmögés, töltelékszavak használata, szókicserélések; arc-, kéz- vagy lábtájéki izmok együttmozgásai a hangképzésben részt vevő izmokkal; bizonyos beszédhelyzetek elkerülése, általános beszédfélelem vagy szorongás; pszichológiai értelemben vett maszkolás, elkerülő személyiségjegyek kialakulása stb.
A dadogás tehát rendkívül összetett tünetegyüttes, amelyet genetikai, neurológiai, logopédiai, pszichológiai és szociológiai szempontból is érdemes vizsgálni –
a görcsös, akadozó beszéd csupán a jéghegy csúcsa.
Az óvodai és iskolai pedagógusoknak különösen nagy szerepe lehet a dadogás megfelelő kezelésében, hiszen a család mellett ők azok, akik az érzékeny időszakban – óvodás, kisiskolás vagy kamaszkorban – a legtöbbet találkoznak a dadogó gyermekekkel, és hatni tudnak nemcsak rájuk, hanem a környezetükre is. Nem kell nagy dolgokra gondolni: elég, amit már említettünk – türelem, empátia, biztatás, illetve kapcsolatfelvétel támogató csoportokkal és szakemberekkel.
Az óvodai és iskolai támogatórendszer nagy erőforrás lehet a dadogó gyermekek életminőségének javításában, ezért különösen fontos a megfelelő szakemberlétszám és források biztosítása.
A dadogáshoz érzékenyen viszonyuló pedagógus életre szóló önbizalmat és sikerélményeket adhat,
de helytelen hozzáállással akár traumatizálhatja is a gyermeket, teljesen elveheti az önbizalmát. Sok dadogó személy él meg a kortársak részéről bántalmazást, azaz bullyingot – erre külön oda kell figyelni, és megfelelő ellenlépéseket, felvilágosító programokat érdemes kidolgozni vagy bevezetni.
Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel: a gyerekek vagy a felnőttek?
Mindkét korosztály számára kihívást jelent a dadogással való megküzdés, csupán más jellegűek a nehézségek. A gyerekek gyakran kevésbé görcsösen dadognak – bár természetesen vannak ellenkező példák is. A megfelelő szakmai intervenció és támogató rendszer ebben az életszakaszban még rendkívül sokat segíthet.
Felnőttkorban a dadogás többnyire már rögzültebb, és nehezebb lehet akár terápiás eszközökkel is változtatni rajta, bár korántsem lehetetlen.
A felnőtteknek ráadásul gyakran több belső erőforrásuk és motivációjuk van a fejlődéshez.
Egy, a nyugati országokban egyre népszerűbb logopédiai-pszichológiai irányzat szerint nem feltétlenül a beszéd folyamatosságának fejlesztésére érdemes koncentrálni – ez akár kontraproduktív is lehet –, hanem inkább az elkerülés és erőlködés csökkentésére, valamint a dadogással járó érzelmi terhek feloldására. Végső soron a cél a dadogó személyek életminőségének javítása.
Ennek az irányzatnak megvan a maga tudományos rendszere gyermekkori és felnőttkori formában is. Erről hamarosan magyar nyelvű online bemutatót tartunk a világhírű amerikai dadogásterapeuta, Vivian Sisskin részvételével.
Sok dadogó személy számára nem is elsősorban a terápia, hanem a támogató közösség jelenti a legnagyobb segítséget
– egy olyan közeg, ahol ismerik, értik és elfogadják őket a dadogásukkal együtt. Ez a fajta elfogadás önmagában is jelentős életminőség-javulást hozhat.
A teljes interjú a Mandiner online felületén olvasható.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
„A politika számomra nem hatalmi kérdés, hanem szolgálat – a lehetőség, hogy hitből és meggyőződésből tegyünk másokért” - vallja Halmay Gábor, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, veszprémi önkormányzati képviselő, ifjúsági és egyházügyi tanácsnok. A Gondolának adott interjúban arról beszél, hogyan látja a fiatalok felelősségét a közéletben, miként újul meg az IKSZ, és miért tartja fontosnak, hogy a politika újra a közösségépítésről, a hitről és a hitelességről szóljon.
A Szőlő utcai javítóintézetet érintő nyomozást 2025. szeptember 26-a óta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen megalakult nyomozó csoport soron kívüli eljárásban végzi. A ma kiadott hivatalos közlemény is megállapította: az ügyben beszerzett adatok szerint politikus vonatkozásában bűncselekmény gyanúja nem merült fel.
Ma van Szent II. János Pál pápa emléknapja. Ennek apropóján életének egy, a mi szempontunkból fontos epizódját idézzük fel: első magyarországi látogatását nem sokkal a rendszerváltás után.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
