"Vissza kell nyernünk szuverenitásunkat. Végső soron nem az európai intézmények, hanem az erős nemzetek alkotják az Európai Uniót" - mondta Varga Judit a lapinterjúban.
2023. november 5. 23:07
Varga Judit fényképe a Sunday Telegraphban – telegraph.co.uk
A nyitott határok stratégiája, az ideológiai indíttatású migrációs politika társadalmi káoszhoz vezet - mondta vasárnap megjelent brit sajtónyilatkozatában Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke.
Varga Judit a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban kijelentette: gondosan mérlegelni kell a menedékjog és a migráció közötti különbséget. Kifejtette: a menedékjog az emberi jogok kategóriájába tartozik, a migráció azonban nem.
"Vissza kell nyernünk szuverenitásunkat. Végső soron nem az európai intézmények, hanem az erős nemzetek alkotják az Európai Uniót" - mondta Varga Judit a lapinterjúban.
A határkerítésről szólva elmondta: felépítése 1,7 milliárd euróba került, az EU azonban ennek alig 1 százalékát térítette vissza. "Ez nem helyénvaló. Schengen egészét védelmezzük" - mondta a The Sunday Telegraphnak az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke.
Kijelentette: a kormány nagyon szilárd álláspontot vall a migráció ügyében, és a táradalommal együtt mond nemet arra a kérdésre, hogy együtt akar-e élni kulturálisan idegen emberek tömegeivel.
Varga Judit szerint a mostani időszakra jellemző túlzásba vitt woke-ideológia mögött a család, a családmodell jelentette társadalmi szövet szándékos lebontása keresendő.
A bizottsági elnök szerint ezek a kérdések állnak majd a jövőre esedékes európai parlamenti (EP) választások középpontjában. Varga Judit a brit lap idézete szerint az EP-választást "a politikailag korrekt elit" és a józan ész érvényesüléséért kiállni nem félők küzdelmeként jellemezte.
Hozzátette: Nagy-Britannia kilépésével az EU olyan német-francia tengely kialakulásával szembesül, amelynek célja a tagállamok egyéni önazonosságának eróziója.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.