1956-ban fantasztikus dolog történt Magyarországon
Frank Füredi a történelmi emlékezet jelentőségéről szólva kijelentette: "az nem tart örökké, folyamatosan fel kell tölteni, mivel az emberek hajlamosak elfelejteni, milyen rossz is volt valójában".
2023. október 23. 16:03
Megemlékezők mécsest gyújtanak a Terror Háza Múzeum Hősök falánál az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján, 2023. október 23-án. MTI/Balogh Zoltán
Magyarországon 1956. október 23-án valami fantasztikus dolog történt: a sztálinista diktatúrában élő emberek, akik korábban féltek, és csak halkan merték egymásnak elmondani, miben hisznek, aznap büszkén, és öntudatosan az utcára mentek, hogy fellázadjanak a rendszer ellen - mondta el brüsszeli ünnepi beszédében Frank Füredi, a Matthias Corvinus Collegium brüsszeli képzési központjának (MCC Brussels) igazgatója.
Az MCC Brussels által szervezett hétfő délelőtti megemlékezésen a magyar származású professzor személyes hangvételű beszédében kiemelte: e fantasztikus pillanat öröme egészen addig tartott, amíg a szovjet tankok visszatértek Magyarországra, annak ellenére, hogy a magyar emberek közben a Nyugat segítségét várták.
"Számomra ez egy döntő lecke volt, mert megtanultam, hogy a szabadságért folyó harcban senki mástól nem lehet segítséget várni. A küzdelemben az emberek csak saját magukra számíthatnak, ugyanakkor össze kell fogni más, a szabadságot szerető népekkel is" - emelte ki.
Frank Füredi a történelmi emlékezet jelentőségéről szólva kijelentette: "az nem tart örökké, folyamatosan fel kell tölteni, mivel az emberek hajlamosak elfelejteni, milyen rossz is volt valójában".
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabadságot sem lehet természetesnek venni, mert az csak egy pillanatnyi mozzanat, "amit nagyon erősen meg kell ragadni, máskülönben tovaillan".
Véleménye szerint jelenleg Európában a szabadságot mindenféle erők üldözik és próbálják meg aláásni. "Ők úgy tekintenek a szabadságra mint valamire, amit szeretnének elvenni tőlünk. Azt hiszik, jobban tudják, mi az érdekünk, mint mi magunk" - fogalmazott az akadémikus.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
