Pszichológusok közel 300 ezer gyerek képernyő előtt töltött idejét követték nyomon - Riasztó eredmény született
A kutatók erős bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a gyerekeknél a fokozott képernyőhasználat összefüggésbe hozható számos társadalmi-érzelmi problémával, beleértve a szorongást, a depressziót, az agressziót és az alacsony önbecsülést – derül ki a Psychological Bulletin folyóiratban publikált tanulmányból.
2025. június 18. 16:04
Az Amerikai Pszichológiai Társaság kutatói 117 különálló tanulmányt tekintettek át és elemeztek, amelyekben 292 000, 10 év alatti gyerek vett részt a világ minden tájáról. A metakutatás legalább hat hónapon keresztül követte a gyerekeket, jobb képet adva arról, hogy a képernyőhasználat és az érzelmi egészség hogyan kapcsolódik össze az idő múlásával, és mindenféle képernyőalapú tevékenységet vizsgált – a tévénézéstől és a videójátékoktól kezdve a közösségi médián át az online iskolai munkáig. A vizsgált tanulmányok többsége az Egyesült Államokból származott, de Ausztráliából, Kanadából, Németországból, Hollandiából és más országokból is érkeztek adatok – számolt be róla a Newsweek.

Minél több időt tölt egy gyerek képernyők előtt, annál valószínűbb, hogy érzelmi vagy viselkedési problémák alakulnak ki nála

„A gyerekek egyre több időt töltenek a képernyők előtt, a szórakozástól a házi feladaton át az üzenetküldésig” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Michael Noetel, az ausztrál Queenslandi Egyetem pszichológiaprofesszora egy nyilatkozatban.
 
A kutatás során egy ördögi kör rajzolódott ki:
minél több időt töltöttek a gyerekek képernyők előtt, annál valószínűbb, hogy érzelmi vagy viselkedési problémák alakultak ki náluk.
Ugyanakkor az érzelmileg már amúgy is küzdő gyerekek nagyobb valószínűséggel fordultak a képernyőkhöz, különösen játékokhoz, a megküzdés egyik módjaként.
 
A mintázat életkor és nem szerint változott:
  • A 6-10 éves gyermekek jobban ki voltak téve a képernyő előtt töltött idő káros hatásainak, mint a 0-5 évesek,
  • a lányok általában jobban ki voltak téve az érzelmi problémák kialakulásának kockázatának a fokozott képernyőhasználat esetén,
  • míg a fiúk nagyobb valószínűséggel növelték a képernyő előtt töltött időt, amikor már eleve ilyen kihívásokkal szembesültek.
A képernyőidő típusai közül a játék erősebben összefüggött a negatív eredményekkel, mint az oktatási vagy rekreációs képernyőhasználat.

A képernyőket sokat használó gyerekeknek érzelmi támogatásra lehet szükségük, nem csak szigorúbb szabályokra

Az eredmények „rávilágítanak arra, hogy árnyaltabb megközelítésre van szükség a gyermekek képernyő előtt töltött idejének kezelésében” – állítja Roberta Vasconcellos a kutatásban részt vevő egészségtudós, az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa.
„A képernyőhasználat és a társadalmi-érzelmi problémák közötti kétirányú kapcsolat megértésével a szülők, az oktatók és a politikai döntéshozók jobban támogathatják a gyermekek egészséges fejlődését az egyre inkább digitális világban.”
Mivel a vizsgálat tanulmányok mindegyike időben követte a gyerekeket, az elemzés erősebb bizonyítékot szolgáltat a képernyőhasználat és az érzelmi egészség közötti lehetséges ok-okozati összefüggésre, mint azok a tanulmányok, amelyek csak egy adott pillanatot mutatnak be. Michael Noetel professzor azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a vizsgáltakon kívül más tényezők, például a nevelési stílus is szerepet játszhat a képernyőhasználat általi érzelmi problémák kialakulásában.
 
A pszichológusok azt javasolják, hogy a szülők használjanak olyan eszközöket, mint a szülői felügyelet, de legyenek tudatában annak is, hogy a képernyőket sokat használó gyerekeknek érzelmi támogatásra lehet szükségük, nem csak szigorúbb szabályokra.
 
A tanulmány közérdekű nyilatkozata szerint bizonyos képernyőhasználati típusok, mint például a szülőkkel való közös képernyőnézés, kevésbé tűnnek ártalmasnak. A gyermekek érzelmi fejlődésének más módon történő támogatása segíthet elkerülni a képernyő túlzott használatának és az érzelmi stressznek az ördögi körét.

Magyarországon is aktuális gyermekvédelmi téma a túlzott képernyőhasználat

Tegnap az Országgyűlésben is előkerült a téma. Dúró Dóra a három év alatti gyermekek képernyőhasználatáról beszélt. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH kimutatása szerint Magyarországon a másfél éves gyerekek több mint 40 százaléka naponta több órát képernyőzik, holott a szakmai ajánlás az esetükben arról szól, hogy ne töltsenek időt képernyő előtt, mert ez visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást és anatómiai elváltozásokat okozhat.
 
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában elmondta, hogy az első szótól az utolsóig egyetért Dúró Dórával, majd megkérte, hogy nyújtsa be újra azt a javaslatát, ami arról szólt, hogy tájékoztassák a szülőket, hogy az okostelefon három év alatt káros a gyerekekre, de korábban nem lett megszavazva.
Gerzsenyi Krisztián
  • A klímavédelem árnyékos oldala
    Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
MTI Hírfelhasználó