Csóti György, a MAT elnöke (j) átadja az Antall József-díjat Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a Magyar Atlanti Tanács (MAT) 2025. évi tisztújító közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémián 2025. május 15-én. MTI/Purger Tamás

Ha béke lesz, akkor jól járunk, és ha az új amerikai adminisztrációval Magyarország mellett Európa is képes megtalálni a közös hangot, akkor azzal is jól járhatunk - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Atlanti Tanács (MAT) csütörtökön Budapesten tartott tisztújító közgyűlésén. A kormánytagot Antall József-díjjal tüntették ki, a plakettet Csóti György, a MAT elnöke adta át, őt kérdezte a Gondola.

- Elnök úr, Antall József az orvosaitól azt kérte, ne az életét, hanem a munkaképességét hosszabbítsák meg. Ez a fajta hazafias önfeláldozás miért ismeretlen azok körében, akik hőzöngő politikusként bennfentes információkkal szereznek vagyont a tőzsdén?

- A válasz nagyon egyszerű: mert ők nem hazafiak, még csak nem is nemzeti érzelmű karrier-politikusok, hanem gátlástalan haszonlesők.

- A most kitüntetett miniszter úgy látja: Antall József idejében a tisztelet hangja érvényesült a közéletben, érvekre érvekkel válaszoltak a szereplők. Szavai szerint ez mostanra megszűnt, nincs többé. Ez a demokrácia szempontjából komoly veszteség, az akkori és a mostani törvényhozás jegyzőkönyveit összehasonlítva azt érezhetjük, hogy azok "két különböző világ" termékei. Sajnos nem külön világ, hiszen az SZDSZ hazugsággal vádolta meg a kormányt, egy szélsőliberális politikus pedig azt hazudta a belügyminiszterről, hogy az a tömegbe akart lövetni. Miért fontos, hogy éles fényben lássuk a múltat is?

- Én egyetértek Miniszter úrral, tényleg két külön világ a kilencvenes évek politikai csatározásai és a mai esztelen tobzódás az Ország Házában, valamint az utcán és a hidakon. Nemrég publikáltam erről a Bécsi Naplóban egyoldalas írást. Igaz, hogy a kormányzó MDF és koalíciós partnerei éles ellentétben álltak az ellenzéki SZDSZ-szel, de a viták politikai és ideológiai kérdésekben tárgyilagosan, kulturáltan folytak. Heves szócsaták voltak az Országházban, de szünetben köszöntünk egymásnak, sőt szóba is álltunk politikai ellenfelünkkel. Nem volt „vájkálás” magánéleti ügyekben, vagy fizikai inzultus az ülésteremben. A hazugsággal vádolásról Antall József egyszer azt mondta, „ha politikai ellenfeleleim hazugsággal vádolnak, az csak annyit jelent, nem értenek velem egyet”. Ilyenkor felállt, jellegzetes finom mosollyal az arcán, és frappáns választ adott.

A liberális politikus hazugsága Horváth Balázs belügyminiszterről egészen más eset, szerencsére példátlan a kilencvenes évekből. Ez a legsúlyosabb becsületsértés volt, mely a néhai belügyminiszterre nézve végzetes következményekkel járt. A pontos történetet magától a hazug politikustól tudom. Elmondta, hirtelen támadt, meggondolatlan ötlet volt ezzel lejáratni a kormány egyik meghatározó tagját. Tudta, szó sem volt ilyenről, ami egyébként Horváth Balázs személyiségétől messze idegen lett volna. „Később bocsánatot kértem tőle a folyóson” - mondta nekem pár évvel később, amikor kérdőre vontam. „A plenáris ülésen, ország-világ előtt kellett volna bocsánatot kérni” – válaszoltam neki, mert tisztába voltam, ezzel siklott ki néhai párttársam hátralévő élete. Zárójelben jegyzem meg, SZDSZ-es politikustársam a folyóson és a magánéletben kulturált ember volt. A politikában viszont néha l'art pour l'art is „gonoszkodott”.

- Az előző amerikai adminisztráció Magyarországhoz fűződő viszonya Gulyás Gergely szerint "kifejezetten barátságtalan volt", és a demokrata kormányzat előszeretettel tett azért, hogy "ők döntsék el (...), kik legyenek kormányon". Noha az USA-demokraták aláaknázták a transzatlanti gondolatot, a MAT mit tehet azért, hogy ez az eszmény fennmaradjon, ugyanakkor a kormány óvatos legyen, nehogy az örömködés közepette szembejöjjön a valóság?

- A Magyar Atlanti Tanács lehetőségeinek keretein belül szeretne hozzájárulni a transzatlanti kapcsolatok konszolidálásához, az eredeti értékrend alapján történő kölcsönös érdek-egyeztetéshez. Az atlantizmus gondolatának nincs alternatívája térségünk, és ezen belül kárpát-medencei hazánk számára. Vissza kell térni az eredeti európai értékrendhez, ami a NATO megalakulása idején meghatározó volt az Atlanti óceán mindkét partján, és fel kell újítani a kilencvenes években sokunk által megfogalmazott gondolatot, mi szerint az északi félteke biztonságát Vancouvertől Vlagyivosztokig kell garantálni. Ez azt jelenti, hogy Oroszország nem lehet ellenség, csakis partner. Partner a gazdasági életben, a kultúrában és a biztonságpolitikában egyaránt. Ettől most fényévnyi távolságra vagyunk, de dolgozni kell érte! A Trump adminisztráció színre lépése most esélyt ad erre.

Molnár Pál