Nagy János a Láncos templom belső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten arról beszélt, ez a szűk évszázad megtanított bennünket arra, hogy mindent, ami fontos - a hitet, a magyarságot és a kultúrát - ismét eredeti fényében lássuk.
2025. március 17. 09:00
A magyar kormány támogatásával megújult Láncos templom belső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentisztelet Szatmárnémetiben 2025. március 16-án. A magyar kormány 30 millió forinttal támogatta a beruházást, a költségek másik felét adományokból gyűjtötték össze a hívek. MTI/Kiss Gábor
Mi, magyarok kiböjtöltünk egy teljes évszázadot, véget ért a magyarok száz év magánya - mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár vasárnap Szatmárnémetiben.
Nagy János a Láncos templom belső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten arról beszélt, ez a szűk évszázad megtanított bennünket arra, hogy mindent, ami fontos - a hitet, a magyarságot és a kultúrát - ismét eredeti fényében lássuk.
Az elmúlt években is sokat tanultunk: a tomboló világjárvány közepén a másik ember közelségét, a szomszédban zajló háborút látva a békét, valamint a családot, "a mindent ellepni akaró genderpropaganda ellenében" - fogalmazott a kormánypárti politikus.
A böjti időszakra utalva Nagy János arról beszélt, a böjt megmutatja, kik is vagyunk, és próbára tesz, ahogy az Isten is megteszi ezt időről időre a választottjaiban.
"Mert azt, hogy kellően erősek-e azok a láncok, amelyek hitünkhöz, hazánkhoz, magyarságunkhoz kötnek bennünket, akkor tudhatja meg az ember, amikor megpróbáltatás éri vagy próbára teszi saját magát" - hangoztatta az államtitkár, hozzátéve, ezek a próbák mutatják meg, mennyire erősek azok a kötelékek, amelyek a magyarokat és a reformátusokat egymással összefűzik.
Nagy János felhívta a jelenlévők figyelmét arra, böjti időben befelé és fölfelé, a húsvét és a feltámadás felé kell tekinteni, ennek szellemében szükséges látni életünket, a történelmünket és a körülöttünk zajló eseményeket.
Látni kell Trianont, a világháborút, a kommunizmus évtizedeit, Temesvár fényeit, Tőkés Lászlót, "2004. december 5-ét, a nemzetárulás fekete napját", a határokon átívelő nemzetegyesítés "piros betűs pillanatát" 2010-ből, a kereszténység nyugat-európai meggyengülését, valamint azt a több ezer templomot, egyházi iskolát és óvodát, ami az elmúlt másfél évtizedben épült fel vagy újult meg a Kárpát-medencében - sorolta az államtitkár.
Az eseményen Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere elmondta, a Kárpát-medencében élő magyarok már a török hódoltság korában tudták, hogy a nemzetvédő harc legfőbb színterei a templom és az iskola.
"Csak úgy őrizhetjük meg identitásunkat, ha megőrizzük anyanyelvünket és megőrizzük hitünket" - hangoztatta a helyhatósági vezető.
Szatmárnémeti legrégebbi és legnagyobb református temploma 2019 októberében kigyulladt, belső felújítására még abban az évben pályázaton nyert el forrást a helyi egyházközség. A magyar kormány 30 millió forinttal támogatta a beruházást, az összeg másik felét adományokból gyűjtötték össze a hívek. A munkálatokkal a közelmúltban végeztek a kivitelezők.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
