A román hatóságokhoz intézett, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott dokumentum rámutat, a székelyek a jog és a demokrácia útját járva követelik Székelyföld területi autonómiáját; az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét követve maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit.
Utoljára frissítve: 2025. március 10. 22:05
2025. március 10. 21:33
Résztvevők vonulnak a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen Marosvásárhelyen 2025. március 10-én. MTI/Kiss Gábor
Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el hétfőn Marosvásárhelyen, a Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető.
A román hatóságokhoz intézett, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott dokumentum rámutat, a székelyek a jog és a demokrácia útját járva követelik Székelyföld területi autonómiáját; az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét követve maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit.
Emlékeztettek, ez nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát.
Arra is rámutattak, hogy Románia adós az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítésével, az autonómiával kapcsolatos ajánlások és határozatok végrehajtásával.
A kiáltvány elfogadói követelték: Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján, és kérték, hogy a román kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal.
Kérték továbbá, hogy Bukarest támogassa az SZNT múlt héten benyújtott, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, bizonyítva, hogy elkötelezett az európai értékek mellett.
A petíciót elfogadók ugyanakkor tiltakoztak a Székelyföldet hátrányosan érintő közigazgatási reformterv ellen.
A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc körülményeit elevenítette fel, a szomszédos népek, így a románok szabadságvágyára is emlékeztetve.
"Közös sorsunk és elnyomatásunk tanulságaképpen okulnunk kell történelmünkből" - mondta, felidézve, hogy akkor a Habsburg-hatalom szembefordította a magyarokat és románokat, akik a megosztó politika kárvallottjai voltak a nacionálkommunista diktatúra idején is. "Egyedül a szabadság ügye állíthat bennünket egymás mellé" - mondta.
Az EMNT elnöke felidézte: a két nép 1989 karácsonyán egymásra talált "egy történelmi pillanat erejéig", de Marosvásárhely "fekete márciusa" ismét tönkretette az együttes erővel kivívott szabadságot.
"És mindmáig ennek szenvedjük a kárát, amikor is ugyanazon megosztó politikával kurtítják meg romániai magyarságunk emberi és közösségi jogait, és vitatják el tőlünk az önrendelkezéshez, az anyanyelvhasználathoz, a kultúránkhoz, az önálló oktatáshoz, a nemzeti szimbólumainkhoz, a tulajdonainkhoz fűződő elidegeníthetetlen jogainkat" - fogalmazott.
maszol.ro/Rákóczi Kinga
Kijelentette: ismételten ki kell nyilvánítani a székelyföldi történelmi régió oszthatatlan egysége iránti igényt.
A Postaréten egybegyűlteket Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó is levélben üdvözölte, arra kérve a jelenlévőket, ne adják fel a magyarság megmaradásához szükséges stratégiai célokat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Kolcsár Károly parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő részéről Kulcsár-Terza József ügyvivő elnök levelét is felolvasták.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke beszédében arra intett, hogy mindenkinek ki kell venni a részét az autonómiaküzdelemből.
Megemlékezés a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen
Marosvásárhely, 2025. március 10. Toni Strubell, a Katalán Nemzeti Kongresszus Nemzetközi Bizottságának tagja beszédet mond a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékművénél 2025. március 10-én. MTI/Kiss Gábor
Az eseményen Toni Strubell, a katalán, Jerzy Gorzelik, a sziléziai és Luke Uribe-Etxebarria, a baszk autonómiamozgalom képviselője is szót kapott. A külföldi meghívottak a politikai céljaik melletti következetes kiállásra bátorították a jelenlévőket, míg az SZNT-t polgári kezdeményezésének támogatásáról biztosították.
A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormány megbízottjának.
Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. 1854-ben ezen a napon végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. Az SZNT e napon a vértanúk emlékoszlopánál évente megemlékezést és autonómiát követelő felvonulást szervez.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Erdő Péter hangoztatta: "ennek az emberiségnek szüksége van Krisztusra! Szüksége van ránk (az egyházra) is, ha Krisztushoz tartozunk!". Úgy vélte, "a mai egyháznak mindenek előtt saját küldetése kérdésével kell szembesülnie".
Az RMDSZ-elnök emlékeztetett rá, hogy az RMDSZ és a kormánypártok közös államfőjelöltje Crin Antonescu, akit soknemzetiségű vidékről származó, alapvetően konzervatív beállítottságú, tapasztalt, a magyarokat, a kisebbségi közösségeket tisztelő politikusként jellemzett.
Farkas Endre igényes író, aki azt vallja, hogy az írás egy nagy kaland, amely segít megérteni a szavak eredetét és megfelelő használatát. A szavak sajátos összeillesztése verseinek egyéni zenei hangzást és jelentést kölcsönöz - rögzíti Kovács Levente.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
