Festung Budapest – Budapest erőd. Ennyit, s nem többet jelentett Hitlernek a magyarok szeretett fővárosa. Budapest védelme a Harmadik Birodalom számára kulcsszerepet játszott a második világháború végi eseményekben.
2025. február 13. 11:35
80 éve, 1945. február 13-án ért véget Budapest ostroma, amikor a Vörös Hadsereg véglegesen felmorzsolta a Wehrmacht által megszállt város védelmét.
A három hónapon át tartó küzdelemben Budapest súlyosan megsérült, több ezer ember vesztette életét, és a város jelentős része romokban hevert. Az ostrom a második világháború egyik leghevesebb és legkegyetlenebb városi harca volt, melyet a civil lakosság szenvedett meg leginkább. Az éhínség, a bombázások és a folyamatos harcok súlyosan megviselték a fővárost, míg a Hitler által erőddé nyilvánított város sorsa eldőlt.
Budapest védelme a Harmadik Birodalom számára kulcsszerepet játszott a második világháború végi eseményekben. A csata a szövetségesek győzelmével zárult, s ez felgyorsította a náci Németország összeomlását.
Az ostrom alatt számos műemlék építmény is elpusztult, vagy súlyosan károsodott. A visszavonuló németek felrobbantották a város hídjait. A pusztítás sebeit a magyar főváros még évtizedekkel később is magán viselte.
Idézzük fel a magyar nép történetének eme fájdalmas örökségét, emlékezzünk az ártatlan áldozatokra. 🏴
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
