A díjátadón Matolcsy György jegybankelnök kiemelte, hogy az MNB a díjjal nem csak Christine Lagarde kiemelkedő szakmai teljesítménye előtt tiszteleg, hanem elismeri a stabil, innovatív és fenntartható európai jövő kialakításáért tett erőfeszítéseit is.
2025. január 16. 18:47
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke - mnb
Christine Lagarde az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hivatalában fogadta Matolcsy György jegybankelnököt, Virág Barnabás és Kandrács Csaba alelnököket, valamint Fömötör Barnát, az MNB főigazgatóját. A találkozón a jegybanki delegációt vezető Matolcsy György átadta az idei Lámfalussy díjat az EKB elnökének. Az esemény során szó esett az EKB és az MNB közötti kapcsolatokról, valamint az elmúlt években a monetáris politikát ért változások tapasztalatiról és jövőbeni jegybanki kihívásokról – jelentette a Gondolának a Magyar Nemzeti Bank.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt nemzetközi eseménye, az idén január 27-én tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Lámfalussy konferencia. A rendezvényt megelőzően Matolcsy György jegybankelnök hivatalos látogatást tett az Európai Központi Bankban, melynek során átadta a Lámfalussy-díjat az idei díjazottnak, Christine Lagarde EKB-elnöknek.
A díjátadón Matolcsy György jegybankelnök kiemelte, hogy az MNB a díjjal nem csak Christine Lagarde kiemelkedő szakmai teljesítménye előtt tiszteleg, hanem elismeri a stabil, innovatív és fenntartható európai jövő kialakításáért tett erőfeszítéseit is. „Egész életműve arra emlékeztet bennünket, hogy egy egységes Európa – amelyet a fenntarthatóság és az innováció vezérel – képes leküzdeni minden kihívást, és utat mutat egy fényesebb, virágzóbb jövő felé.” – hangsúlyozta az MNB elnöke.
Christine Lagarde a díj átvételét követően beszédben köszönte meg az elismerést, melynek felvétele a Lámfalussy konferencián lesz levetítve.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Orbán Viktor felidézte azt is, hogy fiataloknak gondolták őket a politikához, mire ő azt mondta, mivel most kezdődik a demokrácia, mindenki egyidős. "Antall pont annyit tud a demokráciáról, mint mi".
Az Európai Unió energiaminiszteri tanácsa után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elárulta, hazánk Szlovákiával közösen vétózta meg a Zelenszkij-Von der Leyen tervezetet.
A Világbank legfrissebb becslései szerint, a háború 2024 végéig már több mint 175 milliárd dollár közvetlen kárt okozott Ukrajna épületeiben és infrastruktúrájában.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
