Világ-csúcs a Puskásban – vezető politikusok tanácskoznak a magyarok fővárosában, ránk figyel a földkerekség.
Utoljára frissítve: 2024. november 7. 13:33
2024. november 7. 10:43
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Emmanuel Macron francia elnököt (b) az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozásán a Puskás Arénában 2024. november 7-én. (Fotó: MTI/Benko Vivien Cher)
Diplomáciai nagyüzem kezdődik ma Budapesten: csütörtökön az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának ad otthon Budapesten. Az eseményt élőben követheti a hirado.hu-n.
Folyamatosan érkeznek a meghívottak csütörtökön délelőtt a Puskás Arénába, az Európai Politikai Közösség budapesti találkozójára.
A csúcstalálkozóra 47 állam- és kormányfő és jelentős nemzetközi szervezetek vezetői kaptak meghívást. Az érkezőket Orbán Viktor miniszterelnök fogadja.
A kormányfő korábban kiemelte: ez lesz Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye, melyre nemcsak az uniós vezetők, például a németek, franciák, hollandok érkeznek, hanem itt lesznek az unión kívüliek, azaz az angolok, a törökök, a kaukázusiak meg az észak- és nyugat-balkániak is. A csúcstalálkozón két dologgal kell foglalkozni: az amerikai elnökválasztással és a hanyatlóban lévő európai versenyképesség megfordításával – tette hozzá.
„Érkeznek a vendégek a Puskásba. Egész Európa a pályán!” – írta Facebook oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Mint ismert a mai csúcstalálkozó után pénteken az Európai Uniós állam-, illetve kormányfők informális ülésének ad otthont a magyar főváros.
Macron, az érdekvédő
Az európai érdekek közös védelmére szólított fel a francia elnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén, hangsúlyozva, hogy Európának magának kell írnia saját történelmét.
Emmanuel Macron azt mondta: fordulóponthoz érkeztek az európai történelemben. A „Vlagyimir Putyin által indított háborúra” és kínaiak technológia és fejlődés területén tett lépéseire utalva hozzátette: a kérdés az, hogy Európa szeretné-e a mások által írt történelmet olvasni, vagy pedig maga akarja írni ezt a történelmet.
Hangsúlyozta: az európai országok gazdasága és az európai védelmi rendszer erős, az Európai Unió 440 millió lakost képvisel, az európai politikai közösség pedig több mint 700 millió embert jelent.
Fontos, hogy ne tűnjünk el geopolitikai szempontból, itt az idő, hogy cselekedjünk, hogy védjük a nemzeti és európai érdekeinket együttesen, higgyünk a stratégiai autonómiában, higgyünk a szuverenitásunkban is – hangoztatta.
Szerinte az európai érdekek védelme a prioritás, de ezt nem lehet a naiv transzatlantiság szellemében vagy a nacionalizmus jegyében megtenni.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: „az érdekünk az, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”. Arra is figyelmeztetett: fel kell építeni az európai biztonsági térséget, amiben a NATO-nak kulcsszerepe van, de Európa nem delegálhatja biztonságát az amerikaiakhoz.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
„A Nyugat stratégiai számítása az ukrajnai válságban nagyon világos: elhúzódó kimerítő harcot akar ránk kényszeríteni, hogy az orosz társadalmat kettészakítsa, és megteremtse a színes forradalom feltételeit. Harcolni fognak, ahogy ők mondják, az utolsó ukránig" – fogalmazott Nariskin.
A hatóságok előtt ismert pénzmosási eljárást elsősorban drogdílerek szokták csinálni. Reynders ezt a gyakorlatot még belga miniszterként kezdte, aztán biztosként folytatta éveken keresztül.
A görögöknek kell a pont, hogy versenyben maradjanak, mindent megtesznek majd a győzelemért. Hozzá vagyunk szokva az atmoszférához. Biztos vagyok benne, hogy a szurkolóink is kitesznek majd magukért, akárcsak a játékosok – mondta Pascal Jansen.
Erdogan elnök és Orbán Viktor tárgyalásán megvitatják az aktuális nemzetközi ügyeket, az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, a béke esélyeit, valamint a magyar-török kapcsolatok számos témakörét.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
„A Nyugat stratégiai számítása az ukrajnai válságban nagyon világos: elhúzódó kimerítő harcot akar ránk kényszeríteni, hogy az orosz társadalmat kettészakítsa, és megteremtse a színes forradalom feltételeit. Harcolni fognak, ahogy ők mondják, az utolsó ukránig" – fogalmazott Nariskin.
