Világ-csúcs a Puskásban – vezető politikusok tanácskoznak a magyarok fővárosában, ránk figyel a földkerekség.
Utoljára frissítve: 2024. november 7. 13:33
2024. november 7. 10:43
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Emmanuel Macron francia elnököt (b) az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozásán a Puskás Arénában 2024. november 7-én. (Fotó: MTI/Benko Vivien Cher)
Diplomáciai nagyüzem kezdődik ma Budapesten: csütörtökön az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának ad otthon Budapesten. Az eseményt élőben követheti a hirado.hu-n.
Folyamatosan érkeznek a meghívottak csütörtökön délelőtt a Puskás Arénába, az Európai Politikai Közösség budapesti találkozójára.
A csúcstalálkozóra 47 állam- és kormányfő és jelentős nemzetközi szervezetek vezetői kaptak meghívást. Az érkezőket Orbán Viktor miniszterelnök fogadja.
A kormányfő korábban kiemelte: ez lesz Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye, melyre nemcsak az uniós vezetők, például a németek, franciák, hollandok érkeznek, hanem itt lesznek az unión kívüliek, azaz az angolok, a törökök, a kaukázusiak meg az észak- és nyugat-balkániak is. A csúcstalálkozón két dologgal kell foglalkozni: az amerikai elnökválasztással és a hanyatlóban lévő európai versenyképesség megfordításával – tette hozzá.
„Érkeznek a vendégek a Puskásba. Egész Európa a pályán!” – írta Facebook oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Mint ismert a mai csúcstalálkozó után pénteken az Európai Uniós állam-, illetve kormányfők informális ülésének ad otthont a magyar főváros.
Macron, az érdekvédő
Az európai érdekek közös védelmére szólított fel a francia elnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén, hangsúlyozva, hogy Európának magának kell írnia saját történelmét.
Emmanuel Macron azt mondta: fordulóponthoz érkeztek az európai történelemben. A „Vlagyimir Putyin által indított háborúra” és kínaiak technológia és fejlődés területén tett lépéseire utalva hozzátette: a kérdés az, hogy Európa szeretné-e a mások által írt történelmet olvasni, vagy pedig maga akarja írni ezt a történelmet.
Hangsúlyozta: az európai országok gazdasága és az európai védelmi rendszer erős, az Európai Unió 440 millió lakost képvisel, az európai politikai közösség pedig több mint 700 millió embert jelent.
Fontos, hogy ne tűnjünk el geopolitikai szempontból, itt az idő, hogy cselekedjünk, hogy védjük a nemzeti és európai érdekeinket együttesen, higgyünk a stratégiai autonómiában, higgyünk a szuverenitásunkban is – hangoztatta.
Szerinte az európai érdekek védelme a prioritás, de ezt nem lehet a naiv transzatlantiság szellemében vagy a nacionalizmus jegyében megtenni.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: „az érdekünk az, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”. Arra is figyelmeztetett: fel kell építeni az európai biztonsági térséget, amiben a NATO-nak kulcsszerepe van, de Európa nem delegálhatja biztonságát az amerikaiakhoz.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.