Azzal, hogy közgyűjteményi központtá is válik a magyar nemzet múzeuma, lehetőség nyílik arra, hogy az ország minden múzeumának erőforrását bevonva, együtt gondolkodva a magyar nemzet közösségének egészével tudjunk haladni az értékőrzés útján - tette hozzá Latorcai Csaba.
2024. május 29. 21:42
Fotó: MTI
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára megtekinti a Hónap kincse: Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről című kamaratárlatot a megnyitón a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében 2024. május 29-én. MTI/Lakatos Péter
Nemzeti identitásunk feldolgozása és fejlesztése nemcsak a múzeumok és az állami intézmények elkülönült feladata, hanem az egész nemzet felelőssége - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán.
Latorcai Csaba a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a Hónap kincse: Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről című kamaratárlatának megnyitóján felidézte: már az alaptörvény is megfogalmazta azt, hogy kulturális örökségünk megőrzése és átadása egyik oldalról a magyar állam feladata, ezen felül azonban minden magyar ember belső kötelezettsége is.
Kiemelte: a Magyar Nemzeti Múzeumnak - mint közgyűjteményi központnak - élen kell járnia abban, hogy meghatározza azokat a szempontokat, melyek mentén a nemzeti kulturális értékek az utókor számára átörökíthetők.
Azzal, hogy közgyűjteményi központtá is válik a magyar nemzet múzeuma, lehetőség nyílik arra, hogy az ország minden múzeumának erőforrását bevonva, együtt gondolkodva a magyar nemzet közösségének egészével tudjunk haladni az értékőrzés útján - tette hozzá Latorcai Csaba.
A középkorban készült homokbödögei Krisztus-korpusz nemzeti örökségünk szerves részét képezi - hangsúlyozta az államtitkár.
Kiss Etele, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, a kamaratárlat kurátora elmondta, hogy a Veszprém vármegyei Homokbödögén az 1950-években megtalált, a középkorban egész Európában elterjedt kereszt típus a XII., vagy XIII. században készülhetett. Nevét a Délnyugat-Franciaországban található, a középkorban jelentős városnak számító Limoges városáról kapta.
A pápák különösen támogatták ezeknek a kereszteknek a használatát, mivel azok színesek, aranyozottak, nagyon szép zománccal készültek, ezáltal fontos szerepük volt abban, hogy a híveket megragadják - magyarázta a kurátor.
A Magyar Nemzeti Múzeum által küldött írásos összegzés szerint az intézmény 2023. novemberében kapta felajánlás
a limoges-i kereszt korpuszát a homokbödögei evangélikus egyházközségtől.
A tárgyat néhány évtizede fordította ki az eke a középkori forrásokban Egyházasbödöge néven nevezett, egykor jelentős falu területén nem messze attól a helytől, ahol Rómer Flóris a falu templomának a romjait írta le. A helyszínen 2020-21-ben végzett fémkeresős bejárás több fontos Árpád-kori és későbbi középkori leletet hozott a felszínre.
A hónap kincse, Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről a kamaratárlat megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében 2024. május 29-én. MTI/Lakatos Péter
A korpuszt Banai Endre helyi lakos az általa faragott fakeretben őrizte otthonában, majd adományozta azt a falu evangélikus gyülekezetének. A megtaláló halála után az egyházközség a Nemzeti Múzeumnak adományozta a műkincset.
A korpusz a 13. század első felében egész Európában elterjedt Limoges-i kereszttípus fő alkotóeleme lehetett, bár evangéliumos könyvek fedelének előlapján is előfordultak ilyenek. A keresztet körmeneteken hordozták körbe, de oltárra vagy mellé állítva a liturgikus imádság irányát jelölte ki.
A kamaratárlat egy hónapon keresztül látható a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi termében.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Orbán Viktor azt mondta: az ukránok képtelenek fönntartani a saját államukat, "mi fizetjük" az ukrán nyugdíjasok nyugdíját, az állami alkalmazottak fizetését, az ukrán közszolgáltatások működését, "mi tartjuk fönn" a hadseregüket.
Világító torony, aki a börtönévek és hosszú mellőzöttségek ellenére fel tudta emelni ezeknek a szegény embereknek a tekintetét az égre, mint barokk katedrálisok égbe nyíló mennyezetfreskói, hogy utat mutasson és jövőt hirdessen az itt élőknek olyan időszakban is, amikor (...) az egyház és egyháziak csak megtűrtek voltak hazánkban.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök angol nyelvű videóüzenetében közölte, hogy Irán akár néhány hónapon belül nemcsak elegendő dúsított uránnal rendelkezhet, hanem képes lehet ténylegesen nukleáris fegyvert is előállítani.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
