Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára megtekinti a Hónap kincse: Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről című kamaratárlatot a megnyitón a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében 2024. május 29-én. MTI/Lakatos Péter

Nemzeti identitásunk feldolgozása és fejlesztése nemcsak a múzeumok és az állami intézmények elkülönült feladata, hanem az egész nemzet felelőssége - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán.

Latorcai Csaba a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a Hónap kincse: Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről című kamaratárlatának megnyitóján felidézte: már az alaptörvény is megfogalmazta azt, hogy kulturális örökségünk megőrzése és átadása egyik oldalról a magyar állam feladata, ezen felül azonban minden magyar ember belső kötelezettsége is.
   
Kiemelte: a Magyar Nemzeti Múzeumnak - mint közgyűjteményi központnak - élen kell járnia abban, hogy meghatározza azokat a szempontokat, melyek mentén a nemzeti kulturális értékek az utókor számára átörökíthetők.
   
Azzal, hogy közgyűjteményi központtá is válik a magyar nemzet múzeuma, lehetőség nyílik arra, hogy az ország minden múzeumának erőforrását bevonva, együtt gondolkodva a magyar nemzet közösségének egészével tudjunk haladni az értékőrzés útján - tette hozzá Latorcai Csaba.
   
A középkorban készült homokbödögei Krisztus-korpusz nemzeti örökségünk szerves részét képezi - hangsúlyozta az államtitkár.

Kiss Etele, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, a kamaratárlat kurátora elmondta, hogy a Veszprém vármegyei Homokbödögén az 1950-években megtalált, a középkorban egész Európában elterjedt kereszt típus a XII., vagy XIII. században készülhetett. Nevét a Délnyugat-Franciaországban található, a középkorban jelentős városnak számító Limoges városáról kapta.
   
A pápák különösen támogatták ezeknek a kereszteknek a használatát, mivel azok színesek, aranyozottak, nagyon szép zománccal készültek, ezáltal fontos szerepük volt abban, hogy a híveket megragadják - magyarázta a kurátor.
   
A Magyar Nemzeti Múzeum által küldött írásos összegzés szerint az intézmény 2023. novemberében kapta felajánlás
a limoges-i kereszt korpuszát a homokbödögei evangélikus egyházközségtől.
   
A tárgyat néhány évtizede fordította ki az eke a középkori forrásokban Egyházasbödöge néven nevezett, egykor jelentős falu területén nem messze attól a helytől, ahol Rómer Flóris a falu templomának a romjait írta le. A helyszínen 2020-21-ben végzett fémkeresős bejárás több fontos Árpád-kori és későbbi középkori leletet hozott a felszínre.

A hónap kincse, Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről a kamaratárlat megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében 2024. május 29-én. MTI/Lakatos Péter
   
A korpuszt Banai Endre helyi lakos az általa faragott fakeretben őrizte otthonában, majd adományozta azt a falu evangélikus gyülekezetének. A megtaláló halála után az egyházközség a Nemzeti Múzeumnak adományozta a műkincset.
   
A korpusz a 13. század első felében egész Európában elterjedt Limoges-i kereszttípus fő alkotóeleme lehetett, bár evangéliumos könyvek fedelének előlapján is előfordultak ilyenek. A keresztet körmeneteken hordozták körbe, de oltárra vagy mellé állítva a liturgikus imádság irányát jelölte ki.
   
A kamaratárlat egy hónapon keresztül látható a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi termében.