A kormány a Demján Sándor "1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program" keretét további 82 milliárd forinttal emelte meg, így annak összkerete 130 milliárd forintra nőtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről pénteken újabb 128 mikro-, kis- és középvállalkozás kapott pozitív támogatói döntést összesen 12 milliárd forint értékben - jelentette be az MTI-hez eljuttatott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Mint összegezték, ezzel a támogatott vállalkozások száma 311-re nőtt, a megítélt támogatások összege pedig elérte a 31 milliárd forintot.
A mostani döntési kör a legkevésbé fejlett régiókban működő vállalkozásokat célozza. Az újonnan támogatott cégek Észak-Magyarországon, Észak Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon valósíthatják meg fejlesztéseiket.
A kormány így a rendelkezésre álló forrásokat Brüsszel nyomása ellenére a magyar háztartások és vállalkozások támogatására fordítja, nem pedig a háborúra és Ukrajnára - fogalmazott az NGM.
A kormány Magyarország forrásait a magyar családokra és vállalkozásokra fordítja. A Demján Sándor Program ennek a törekvésnek szerves része: több mint 1400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének és termelékenységének növelése, exporttevékenységük ösztönzése, valamint méretugrásuk elősegítése érdekében.
A Demján Sándor "1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program" vissza nem térítendő támogatást nyújt a hazai KKV-k technológiaváltására irányuló beruházásaihoz. A program célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzésével hozzájáruljon a gazdaság dinamizálásához, a technológiai megújuláshoz, valamint a versenyképesség javításához - idézte fel a minisztérium.
A program egyik legnagyobb előnyének nevezi a tárca, hogy közvetlenül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza, ezzel segítve elő új beruházások megvalósulását és a gazdaság hosszú távú megerősítését.
Az 1+1 program keretében a cégek elsősorban technológiai fejlesztésre, digitalizációra és megújuló energiaforrások alkalmazására fordítják a támogatást - fejtették ki.
A program eredetileg 48 milliárd forintos kerettel indult, amelyre 1885 vállalkozás nyújtott be kérelmet, összesen 136,3 milliárd forint értékben. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kormány 82 milliárd forintos többletforrást biztosított, így lehetővé válik a csaknem 1800 vállalkozás beruházásának támogatása.
Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a közleményben hangsúlyozta: a keretemelésnek köszönhetően a korábbi 450 helyett csaknem négyszer annyi vállalkozás valósíthatja meg beruházását.
A legkevésbé fejlett négy régióban az első 183 vállalkozás már május 15-ig megkapta a pozitív döntésről szóló értesítést, közel 20 milliárd forint értékben. A következő hetekben folytatódik az értesítések kiküldése a kedvezményezettek számára - tette hozzá.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Rétvári Bence, az EU-tagországok belügyminisztereinek tanácsülését követően kijelentette: a 40 éves schengeni térség soha ilyen rossz állapotban nem volt. A belső határok nélküli Európa messzebb van, mint az elmúlt 40 évben szinte bármikor, ami a hibás migrációs politikának köszönhető - hívta fel a figyelmet.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Napsugár Baptista Bölcsőde átadásán Ecseren 2025. június 13-án. MTI/Bruzák Noémi
Orbán Viktor azt mondta: az ukránok képtelenek fönntartani a saját államukat, "mi fizetjük" az ukrán nyugdíjasok nyugdíját, az állami alkalmazottak fizetését, az ukrán közszolgáltatások működését, "mi tartjuk fönn" a hadseregüket.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
