Simicskó István aláhúzta: a tömeges migrációnak - ahogy azt a magyar példa az elmúlt években már számtalanszor bebizonyította - komoly határvédelemmel, visszatoloncolással lehet megfelelően gátat szabni, nem pedig azzal, hogy elosztják a bevándorlókat az egyes európai országok között.
2023. október 22. 11:15
MTI
Az Európát érő tömeges migrációnak, az abból eredő terrorizmusnak komoly határvédelemmel lehet megfelelően gátat szabni, nem pedig azzal, hogy elosztják a bevándorlókat a tagállamok között - mondta Simicskó István a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetőjét, egyben az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagját annak kapcsán kérdezték, hogy sajtóhírek szerint a hétfői brüsszeli terrortámadás felgyorsíthatja a migránsok befogadásának kötelezettségével is együtt járó, új európai migrációs paktum elfogadását, amely ellen a magyar kormány tiltakozik.
A politikus aláhúzta: a tömeges migrációnak - ahogy azt a magyar példa az elmúlt években már számtalanszor bebizonyította - komoly határvédelemmel, visszatoloncolással lehet megfelelően gátat szabni, nem pedig azzal, hogy elosztják a bevándorlókat az egyes európai országok között.
Hangsúlyozta: Magyarország számára elképzelhetetlen a kötelező migránskvóta bevezetése, az nem megoldás, mert "nem akarunk migránsgettókat" az országban, így a paktumot a tervezett formában a kormány nem fogadhatja el.
Közölte: az Európai Uniónak a határvédelmét kellene erősítenie, erre vonatkozóan azonban nem láthatók határozott intézkedések, lépések, s ma úgy fest: Brüsszel migrációs politikája kudarc, ami az Izraelt ért Hamász-támadás miatt meginduló migránsok érkezésével a mainál is komolyabb problémák forrása lehet - vélekedett.
Simicskó István felhívta a figyelmet arra, hogy nap mint nap láthatók a tömeges migrációval járó veszélyek, hiszen a közelmúltban iszlám szélsőséges, fanatikus elkövetők gyilkoltak ismét Nyugat-Európában.
Annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság nem elvonta, hanem megháromszorozta a Palesztinának nyújtandó támogatást a Hamász-támadás után, Simicskó István azt mondta: évek óta úgy fest, mintha az európai döntéshozók időről időre - az egyébként Magyarország által is képviselt - józan ésszel ellentétesen cselekednének, s folytatnának készakarva önfeladó politikát.
Közölte: a brüsszeli döntéshozókkal szemben Magyarország az erős, szuverén államok szövetségén alapuló Európai Uniót képzel el, ugyanis így lehet megvédeni a kontinens társadalmát, kultúráját, jövőjét még akkor is, ha Brüsszel politikai és pénzügyi zsarolással, nyomásgyakorlással, a választások befolyásolásával igyekszik hatni az országra - vélekedett.
Arra a kérdésre, hogy mit tud tenni Magyarország a terrorizmus elleni küzdelemben, Simicskó István úgy felelt: a határvédelem és a szolgálatok fokozott figyelmére, valamint a szerb hatóságokkal való szoros együttműködésre lesz szükség a jövőben ahhoz, hogy a déli határ felől veszélyes emberek - akár felfegyverzett terroristák - ne juthassanak be Magyarországra és így az Európai Unióba.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.