Kövér László, az Országgyűlés elnöke Birgir Ármannsson, az izlandi parlament elnöke meghívására érkezett hivatalos látogatásra Reykjavikba.
2023. március 22. 20:16
Az Országgyűlés Sajtóirodája által közreadott képen Kövér László házelnököt (b) udvariassági látogatáson fogadja Gudni Jóhannesson izlandi köztársasági elnök (j) Reykjavíkban 2023. március 21-én. Az Országgyűlés elnöke Birgir Ármannsson, az izlandi parlament elnöke meghívására érkezett hivatalos látogatásra Reykjavikba. MTI/Országgyűlés Sajtóirodája
Izlandon folytatott tárgyalásokat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a látogatás célja a parlamenti és politikai kapcsolatok élénkítése és szorosabbá tétele volt - tájékoztatta Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke szerdán az MTI-t.
Az Országgyűlés elnöke Birgir Ármannsson, az izlandi parlament elnöke meghívására érkezett hivatalos látogatásra Reykjavíkba.
Szilágyi Zoltán közleményében azt írta, az észak-európai országok, köztük Izland Magyarország kapcsolatrendszere szempontjából fontos régiónak számítanak. A két ország nemcsak NATO-szövetségesként, hanem az Európai Gazdasági Térség keretében is szoros partneri viszonyt ápol egymással. Emellett képviselőik több nemzetközi szervezetben, így például az Európa Tanácsban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és a NATO Parlamenti Közgyűlésében is együtt dolgoznak.
"Érdekeltek vagyunk a kétoldalú politikai kapcsolataink fejlesztésében, és ebben fontos szerepet szánunk a törvényhozásoknak, készek vagyunk megerősíteni a parlamenti együttműködést a világ egyik legrégebbi parlamentjével" - mondta a közlemény szerint a házelnök az izlandi kollégájával folytatott tárgyaláson.
A sajtófőnök tájékoztatása szerint Kövér László és Birgir Ármannsson megbeszélésének témái között szerepelt az orosz-ukrán háború, Svédország és Finnország NATO-csatlakozási szerződésének ratifikációs folyamata, valamint szó volt az Európa Tanács 4. reykjavíki csúcstalálkozójáról, Európa biztonsági helyzetéről, a Magyarországot és Izlandot egyaránt sújtó inflációról, a klímaváltozás és az illegális migráció okozta közös kihívásokról.
Az eszmecserén a gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséről szólva a házelnök megemlítette, hogy az egyik legígéretesebb területnek a geotermikus energia felhasználása ígérkezik, amelyben Izlandnak komoly szaktudása, tapasztalata van, Magyarország pedig kiváló adottságokkal rendelkezik. Megemlítették a turizmusban kínálkozó lehetőségeket is.
Az orosz-ukrán háborúról szólva Kövér László elmondta: Magyarország a háború kitörésének pillanatától hangoztatta, hogy Ukrajna agresszió áldozata, és elismeri Ukrajna jogát a nemzeti szuverenitáshoz. Magyarország azon az állásponton van, hogy ezt a háborút minél hamarabb be kell fejezni, először a tűzszünetet kell elérni, azután igazságos békét kell teremteni a nemzetközi közösségek hathatós támogatásával.
Birgir Ármannsson tájékoztatta partnerét, hogy Izlandon minden politikai párt támogatja Ukrajnát, a szigetország több mint kétezer ukrán menekültet fogadott be, és pénzügyi segítséget is nyújt a háború sújtotta országnak.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról Kövér László elmondta, hogy a magyar kormány támogatja a ratifikációt, és azt erkölcsi kötelességének tartja, hiszen a svéd és a finn emberek is Magyarország csatlakozása mellé álltak azokban a történelmi időkben, amikor ez Magyarországnak létfontosságú volt. A finn csatlakozás magyar parlamenti ratifikálására március 27-én sor kerül, Svédországé pedig a közeljövőben megvalósul, de nem Magyarország lesz az utolsó a sorban.
Kövér László úgy fogalmazott: "kénytelenek voltunk konzultációkat folytatni a két ország házelnökével, külügyminiszterével és parlamenti képviselőivel, arról hogy szövetségesként tekintenek-e Magyarországra, mert az elmúlt évek politikai nyilatkozatai méltatlanul ellenséges és a magyarországi valóságot nem tükröző tartalmúak voltak".
Magyarország kiemelt figyelmet fordít az Európa Tanács (ET) 4. csúcstalálkozójára, amelynek témái között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak európai szintű védelmét rögzítő ajánlás. Ezt az ET magyar delegációja vezetőjének, a politikai bizottság elnökének, Németh Zsoltnak a kezdeményezésre rögzítettek a csúcstalálkozó előkészítéséről szóló jelentésben. A májusi állam- és kormányfői csúcstalálkozón Magyarországot Novák Katalin köztársasági elnök képviseli majd.
Az Országgyűlés elnöke megbeszélést folytatott a parlamenti pártok frakcióvezetőivel és Martin Eyjólfssonnal, a külügyminisztérium államtitkárával is, és udvariassági látogatáson fogadta őt Gudni Jóhannesson köztársasági elnök, a találkozón energetikai kérdések, az oktatási- és sportkapcsolatok szerepeltek napirenden - közölte Szilágyi Zoltán.
Az Országgyűlés Sajtóirodája által közreadott képen Kövér László házelnököt (j) fogadja Birgir Ármannsson, az izlandi parlament elnöke (b) Reykjavíkban 2023. március 22-én. Az Országgyűlés elnöke az izlandi parlament elnöke meghívására érkezett hivatalos látogatásra Reykjavikba. MTI/Országgyűlés Sajtóirodája
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
