Esztergom, a magyar művelődés fellegvára
A kultúra nagyobb szerepet játszik Esztergomban, mint bárhol máshol az országban. A rendezvények, versenyek, előadások sorra színesítik a város palettáját – fogalmaz Vajda Zsombor.
2023. március 22. 00:01

facebook

Esztergomi diák szavalta az idén szablyával kitüntetett magyar poéta versét a Balassi Bálint-emlékkard huszonhetedik átadási ceremóniáján a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében. Az Esztergomi Szavalókör tagját, Vajda Zsombort kérdezte a Gondola.

– Vajda úr, a mai világban miért fontos, hogy magyar fiatalember a minőségi költészet kincseit szavalja nagy közönség előtt?

– Fontosnak tartom a hagyományaink és kultúránk ápolását. Minél szélesebb kör ismeri meg a verseket, minél többen hallgatják és olvassák magyar költőink poémáit, a magyar emberek műveltsége így gazdagodik. Ha kiállok a színpadra, szeretném ezeket az értékeket átadni a közönségnek. Lehet egy ember, aki életében nem olvasott verset, az előadásom után kezd majd jobban érdeklődni a költészet iránt.

– Balassi életműve hogyan érinti meg egy esztergomi diák lelkét?

– Balassi rendkívüli költőnk volt. Azt a kulturális emléket, amelyet versek formájában hagyott hátra, nagyon fontos őriznünk. Mint esztergomi diák, többször is találkozom a nevével, büszke vagyok rá, hogy az itteni vár visszafoglalásáért harcolt.

– Esztergomot miért kell kulturális fővárossá is rangosítanunk?

Fájl:Esztergom Várhegy.jpg

wikipedia

– A kultúra nagyobb szerepet játszik Esztergomban, mint bárhol máshol az országban. A rendezvények, versenyek, előadások sorra színesítik a város palettáját. Ezek közé tartozik az április 1-jén megrendezésre kerülő „Lélek ünnepe” előadássorozat.

– Hogyan emelhető a köznapi beszélgetések értékévé a szép kiejtés és a helyes hangsúlyozás?

– Az emberek fontosnak tekintsék és használják a mindennapi közösségi életben a szép magyar beszédet. A kiejtést és szép beszédet formálná az olvasottság, ami véleményem szerint a fiatalokra nem jellemző. Ezt legyen célunk népszerűsíteni.

Molnár Pál

gondola
Címkék:
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Csurka István vallása a magyarság sorsa volt
    Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le előszőr a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az "eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt", amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.
  • Az újjáépített Notre-Dame
    A székesegyház kapui 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.
  • Tudás-Tér Alapítvány létesül
    Az alapítvány megfelelő szerepet tud vállalni a felsőoktatás nemzetköziesítésében, a magyar és külföldi egyetemek együttműködésének segítésében, valamint a Diákváros fejlesztésében.
MTI Hírfelhasználó