Esztergomi diák szavalta az idén szablyával kitüntetett magyar poéta versét a Balassi Bálint-emlékkard huszonhetedik átadási ceremóniáján a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében. Az Esztergomi Szavalókör tagját, Vajda Zsombort kérdezte a Gondola.
– Vajda úr, a mai világban miért fontos, hogy magyar fiatalember a minőségi költészet kincseit szavalja nagy közönség előtt?
– Fontosnak tartom a hagyományaink és kultúránk ápolását. Minél szélesebb kör ismeri meg a verseket, minél többen hallgatják és olvassák magyar költőink poémáit, a magyar emberek műveltsége így gazdagodik. Ha kiállok a színpadra, szeretném ezeket az értékeket átadni a közönségnek. Lehet egy ember, aki életében nem olvasott verset, az előadásom után kezd majd jobban érdeklődni a költészet iránt.
– Balassi életműve hogyan érinti meg egy esztergomi diák lelkét?
– Balassi rendkívüli költőnk volt. Azt a kulturális emléket, amelyet versek formájában hagyott hátra, nagyon fontos őriznünk. Mint esztergomi diák, többször is találkozom a nevével, büszke vagyok rá, hogy az itteni vár visszafoglalásáért harcolt.
– Esztergomot miért kell kulturális fővárossá is rangosítanunk?
wikipedia
– A kultúra nagyobb szerepet játszik Esztergomban, mint bárhol máshol az országban. A rendezvények, versenyek, előadások sorra színesítik a város palettáját. Ezek közé tartozik az április 1-jén megrendezésre kerülő „Lélek ünnepe” előadássorozat.
– Hogyan emelhető a köznapi beszélgetések értékévé a szép kiejtés és a helyes hangsúlyozás?
– Az emberek fontosnak tekintsék és használják a mindennapi közösségi életben a szép magyar beszédet. A kiejtést és szép beszédet formálná az olvasottság, ami véleményem szerint a fiatalokra nem jellemző. Ezt legyen célunk népszerűsíteni.
Molnár Pál
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le előszőr a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az "eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt", amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.
-
A székesegyház kapui 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.
-
Az alapítvány megfelelő szerepet tud vállalni a felsőoktatás nemzetköziesítésében, a magyar és külföldi egyetemek együttműködésének segítésében, valamint a Diákváros fejlesztésében.