A Nyugat ki akarta iktatni a magyarságot: ez először 1117 éve történt meg. A pozsonyi csatában néhány nap alatt megvertük az ellenséget, majd annak maradványait Melkig üldöztük. Évfordulóját üljük a diadalnak.
2024. július 4. 18:12
Kép: Peter Johann Nepomuk Geiger - 1850/wikipedia
A honfoglalást lezáró ütközet a mai Pozsony közelében 907. július 4. és 7. között zajlott. A Keleti Frank Királyság bajor katonákból álló ármádiája hazánkra támadt, a Magyar Nagyfejedelmség hadserege azonban több napos harcban megverte, majd Melkig üldözve nagyrészt megsemmisítette az ellenséget, és a magyar határt az Enns folyóig terjesztette ki.
A 1117 évvel ezelőtti győzelmet a különleges magyar hadművészetnek köszönhetjük.
Ungros elimindandos esse: a magyarok kiirtandók. Ezzel a jelszóval támad népünkre az akkori Nyugat.
A csatáról csak nyugati források szólnak, haderőnk óriási ereje tehát biztos, pártatlan, sőt ellenérdekű forrásokból kikövetkeztethető.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
A balliberális indulatok láttán valóban elhihetjük, hogy ezek az elvetemült figurák akár katonai erővel is nyomást gyakorolnának ránk, csak hogy megtörjenek és engedelmes brüsszeli lakájokká változtassanak bennünket - fogalmaz Bánó Attila.
Dánia július 1-jétől bevezeti a nők kötelező katonai szolgálatát, és növeli a katonai kiadásait, hogy megerősítse védekezését a növekvő orosz fenyegetéssel szemben.