A genti Flandriai Fesztivál szervezői lemondták a Müncheni Filharmonikusok szeptember 18-ára tervezett koncertjét, mert nem tartják elég egyértelműnek a zenekar jövendőbeli vezetőjének, az izraeli Lahav Shaninak a nyilvános állásfoglalását a gázai háborúval kapcsolatban - írta a belga sajtó csütörtökön.
A döntés éles nemzetközi bírálatokat váltott ki.
A híres komolyzenei fesztivál közleménye szerint nem kaptak világos képet a karmester álláspontjáról, aki jelenleg az Izraeli Filharmonikusok zeneigazgatója.
A szervezők hangsúlyozták: nem antiszemita döntést hoztak, de a karmester több alkalommal sem volt hajlandó egyértelműen elhatárolódni az izraeli kormány gázai hadműveleteitől. Hozzátették, hogy a német zenekar koncertjének törlésére a rendezvény "nyugalmának" és közönségük "koncertélményének megőrzése" érdekében került sor.
A belga külügyminiszter, Maxime Prévot "túlzónak" nevezte az intézkedést, és figyelmeztetett: nem szabad összemosni a zsidó közösséget, az izraelieket és izraeli kormány politikáját. Belgium izraeli nagykövete, Idit Rosenzweig-Abu a közösségi médiában antiszemitizmusnak minősítette az eljárást.
Németországban szintén felháborodást keltett a döntés. Wolfram Weimer kulturális miniszter "Európa szégyenének" nevezte a koncert törlését, amely szerinte kulturális bojkott Izrael ellen.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster úgy fogalmazott: "aki származása vagy vallása miatt rekeszt ki művészeket, az demokráciánk alapértékeit tiporja sárba."
Belgiumon belül is megosztotta a közvéleményt az ügy. A flamand miniszterelnök, Matthias Diependaele elhamarkodottnak és megosztónak tartja a döntést, míg Caroline Gennez flamand kulturális miniszter támogatásáról biztosította a fesztivált, mondván: a kulturális szektornak is ki kell fejeznie elutasítását a gázai "rémtettekel" szemben.
Lahav Shani 2026-ban veszi át hivatalosan a Müncheni Filharmonikusok vezetését. Az orosz Valerij Gergijevtől, a világ egyik leghíresebb karmesterétől néhány nappal Ukrajna megtámadása után vált meg azonnali hatállyal a bajor zenekar, mert a Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátjának számító művész nem volt hajlandó egyértelműen elhatárolódni az Ukrajna ellen indított orosz háborútól.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
Albánia történelmet írt: a közbeszerzések felügyeletét egy mesterséges intelligencia kapta meg. Az új „miniszter” neve Diella, ami albánul „napot” jelent - és valóban, a kormány reményei szerint fényt hoz a közélet legsötétebb zugaiba.
A magyaroknak észben kell tartania, hogy az orosz-ukrán háború csak nekünk a legfontosabb ügy, a világnak nem, "a nagyfiúk" nem csak erről tárgyalnak. A világnak más problémái is vannak, amelyek Oroszországhoz köthetőek, közte a világ energiaellátása - mutatott rá Orbán Viktor.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
