A kommunizmus számára a legnagyobb, elpusztítandó ellenség a kereszténység, azon belül a Katolikus Egyház volt. (...) Tizenegy olyan katolikus papról tudunk, akiket a hit elleni gyűlöletből végeztek ki.
Másként alakul-e a magyar történelem, ha Kun Béláék 1919. március 21-én nem kaparintják meg a hatalmat Károlyi Mihálytól? Mitől vált divatossá a baloldali eszme az első világháború után az értelmiség körében is? A kérdésekre, a 133 nap előzményeire és eseményeire Ablonczy Balázs, Hatos Pál és Révész Tamás történészek adnak választ a Lugas kerekasztalánál.
A Kun Béla és Rákosi Mátyás részvételével felálló Tanácsköztársaság rémuralmának 133 napja alatt tapasztalhatta meg először Magyarország, hogy milyen is a hétköznapok szocialista elnyomása.
Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába. 
Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
