Meglepően őszintén és önkritikusan beszélt Emmanuel Macron francia elnök a francia nagyköveteknek tartott előadásán. A májusi európai uniós vereség óta (ahogy többször írt róla az Origo is, a Marine Le Pen vezette nemzeti jobboldal legyőzte Macron pártját) az elnök sokkal óvatosabban politizál.
Kétszázötven éve, 1769. augusztus 15-én született Bonaparte Napóleon francia császár, a történelem egyik legnagyobb hadvezére, a polgári Franciaország megteremtője.
Kétszázharminc éve, 1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődjét, ezzel kezdődött a nagy francia forradalom.
Hétre emelkedett azoknak az Irakban harcoló, francia állampolgárságú dzsihadistáknak a száma, akiket Iszlám Állambeli tagságuk miatt ítéltek halálra. Franciaország hevesen tiltakozik a döntés ellen és nem fogadja el, hogy állampolgárait halálra ítéljék. Párizs ugyanakkor visszafogadni sem akarja az általa is bűnösnek tartott embereket.
Az új összetételű Európai Parlamentbe a brit Brexit Párt és a német CDU–CSU pártszövetség küldi a legtöbb képviselőt, a német kormánykoalíció azonban jelentősen meggyengült a vasárnapi választás után. Olaszországban, Lengyelországban és Franciaországban bevándorlásellenes erők gyűjtötték a legtöbb szavazatot.
A teljesen szabadon működő platform új távlatokat nyitott a kommunikáció történelmében, egyúttal annak sikere magával hozta a szabályozására való igényt. Itt pedig hirtelen megbicsaklott a teljes szabadság.
Földi László: Az antagonizmusban lévő ellenzéki pártok a koncon való veszekedés miatt szétmarcangolnák egymást, de a külső erőtér ennek az elkerülésére elképesztő pénzt öl a 2022-es projektbe.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kérte a svéd Ylva Johansson leendő uniós belügyi biztostól, hogy ismét kezdje el a tárgyalásokat az intézményekkel és a tagállamokkal az új menekültügyi rendszer kidolgozása érdekében. Ennek több elemét az Európai Parlament már elfogadta a leköszönő Európai Bizottság előterjesztése alapján, azonban a tagállami szintű tárgyalások megrekedtek.
A tanácskommün összeomlását követően a román hadsereg a bolsevizmus elleni harc jelszavával nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem Budapestet és a Dunántúl keleti részét is megszállta. A Nagy Háború és a forradalmi téboly által tönkretett és kirabolt országgal az antant mielőbb békét akart kötni, ezért a Nemzeti Hadsereg fővezérét, Horthy Miklós altengernagyot támogatta a konszolidálásban és a rendcsinálásban. Száz éve, 1919. november 16-án vonult be a fővezér Budapestre,és egy új korszak vette kezdetét.
Ezek a nemzetrontó balliberálisok, akár ávós csemeték, akár nem, mindig belepiszkítanak valamibe, ami a magyarság közös ünnepe lehetne.
Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
