A liberális elit még foglya a politikai korrektségnek, de az emberek már egyre kevésbé – mondja a European Conservative-nak adott interjújában Marion Maréchal, Jean-Marie Le Pen unokája, a francia Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) és az egész francia jobboldal egyik legtehetségesebb, fiatal politikusa. Maréchal beszélt a lapnak populizmusról, katolicizmusról, életvédelemről, családról, bevándorlásról, iszlámról és az elit téves társadalomfelfogásáról is. Összefoglalónk.
Történelmi perspektívából, hiteles következtetésekkel, tudományos igényességgel bizonyítja be, hogy az államoknak miért kellene a migrációt, és az abból fakadó problémákat első számú feladatként kezelni, és miért jelent a migráció alapvető fenyegetést saját létükre.
Meglepően őszintén és önkritikusan beszélt Emmanuel Macron francia elnök a francia nagyköveteknek tartott előadásán. A májusi európai uniós vereség óta (ahogy többször írt róla az Origo is, a Marine Le Pen vezette nemzeti jobboldal legyőzte Macron pártját) az elnök sokkal óvatosabban politizál.
Kétszázötven éve, 1769. augusztus 15-én született Bonaparte Napóleon francia császár, a történelem egyik legnagyobb hadvezére, a polgári Franciaország megteremtője.
Kétszázharminc éve, 1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődjét, ezzel kezdődött a nagy francia forradalom.
Hétre emelkedett azoknak az Irakban harcoló, francia állampolgárságú dzsihadistáknak a száma, akiket Iszlám Állambeli tagságuk miatt ítéltek halálra. Franciaország hevesen tiltakozik a döntés ellen és nem fogadja el, hogy állampolgárait halálra ítéljék. Párizs ugyanakkor visszafogadni sem akarja az általa is bűnösnek tartott embereket.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
