Székely János szombathelyi megyéspüspököt kérdezte a Mandiner hitről, hitvallásról, a járvány és a karantén tanulságairól az idei, különös húsvét alkalmából.
Amióta Erdő Péter bíboros úr és Áder János köztársasági elnökünk Ferenc pápát is meghívta a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, megindult a találgatás, jön vagy nem jön a pápa. Tény, hogy a nemzetközi eucharisztikus kongresszusokon nem szoktak a pápák megjelenni. Mégsem kizárt, hogy most másképp lesz.
A plébániai közösségek megújulásáról, az egyházi szociális intézmények bürokratikus terheiről, az idősek és a romák helyzetéről is beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek karácsony alkalmából.
A mai világban, főleg a digitális világban milyen mélyen jelen van a rossz, elterjedtek a megjelenési formái, ami jóval túlmutat az Egyház belső problémáin.
Budapest most nem lenne a térség vezető fővárosa, ha évezredes történetében nem szerepeltek volna a katolikus értékrendet követő iskolák - jelentette ki a főpolgármester.
Nagyszámú közönség előtt tartott előadást augusztus 21-én Henri Boulad jezsuita szerzetes, teológus a budapesti Párbeszéd Házában Egység, teljesség, szentség címmel.
Felelősek vagyunk a szavainkért, a szeretet nemcsak érzelem, hanem gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia – mondta Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nagypénteken.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Az államfő a közmédiában sugárzott beszédében azt kérte, "most ne az legyen a kérdés, hogy mi mindenünk nincs, hanem az, hogy kik vannak nekünk, hogy kikért kell türelmesnek lennünk". Úgy fogalmazott, egy korlátok közé szorított húsvét közeleg, amely nem a közös ünneplésről, hanem a segítségnyújtásról, a köszönetnyilvánításról, a türelemről szól.
Orbán Viktor a járványról szólva arról is beszélt, látja, hogy vannak olyan országok, amelyek már "kifelé kandikálnak", ő viszont Magyarországon még nem látja "a fényt az alagút végén".
Kíméletlen gyorsasággal változott meg az életünk, szinte felocsúdni sem volt időnk, csak úgy kapkodtuk a fejünket, ahogyan a járvány terjed Európában. Pár hete még furcsán néztek volna rám, ha szájmaszkban, gumikesztyűt húzva megyek ki az utcára, ma már ez is hozzátartozik a mindennapjainkhoz.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
