A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
Utoljára frissítve: 2024. július 27. 00:01
2024. július 26. 23:34
Fényjáték és az Eiffel-torony a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án. MTI/Czeglédi Zsolt
Hivatalosan megkezdődött a XXXIII. nyári olimpia Párizsban: a világ legnagyobb sporteseményét Emmanuel Macron francia elnök nyitotta meg.
A négyévente megrendezett, de az egy esztendővel elhalasztott előző, tokiói játékok miatt most három év után sorra kerülő sporteseményt a francia államfő a hagyományos mondattal indította útjára, amikor az ünnepségen bejelentette: "a párizsi olimpiát megnyitom".
A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
Hajós felvonulás - olimpiai rajt
Egyedülálló, formabontó, számos franciás megoldást tartalmazó csaknem négyórás megnyitóval vette kezdetét pénteken a XXXIII. nyári olimpia Párizsban.
A ceremóniára először került sor stadionon kívül, a versenyzőket a Szajna mintegy hat kilométeres szakaszán 85 hajó szállította az Austerlitz hídtól a Jéna hídig olyan nevezetességeket érintve, mint a Notre-Dame, a Louvre vagy az Orsay Múzeum.
A folyó mentén, illetve hidakon kialakított színpadokon zajlott a műsor kulturális része, jórészt esőben. Thomas Jollynak, a ceremónia 42 éves színész-rendező művészeti igazgatójának az volt a szándéka, hogy az ünnepség után mindenki úgy érezze, ő is képviselve volt. Összesen mintegy 2000 táncos és színész tizenkét művészi tablót jelenített meg, amelyek a világról összesereglett sportolókat ünnepelték, illetve arról meséltek történetet, milyen Franciaország, a sokszínűség országa. A koreográfiát, a műsor elemeit 200 napon keresztül gyakorolták.
Az extravagáns elemekkel színesített megnyitó a "sokféleséget" és a "másságot" állította középpontba, Franciaország bemutatásánál pedig Jolly bátran nyúlt a klisékhez, mert azok szerinte mélyebb összefüggésekre is rávilágítanak. A műsorban a franciás megközelítésre törekedett, ami úgy foglalható össze: különbözzön minden mástól, legyen benne pimaszság, merészség.
A sportolók hajós felvonulását a hagyományoknak megfelelően a görögök kezdték meg, őket követte a többi csapat a francia ABC alapján, így Magyarország 83. volt a sorban.
A program elején Lady Gaga táncosok gyűrűjében a rakparton énekelte el Zizi Jeanmaire "Mon Truc En Plumes" című dalát, később a leghallgatottabb francia énekes Aya Nakamura is szórakoztatta a közönséget, majd vízen úszó pontonra helyezett hangszerén kísérte Sofiane Pamart zongoraművész Juliette Armanet-t popénekesnőt, aki John Lennon Imagine-jét adta elő.
A műsorelemek közben kitalált történet keretében közelített a célállomásához az olimpia láng. Az út elején felbukkant Zinedine Zidane, majd az Operaház fantomja vitte végig a város különböző pontjain a fáklyát, miközben jelenetekben a francia kultúra elevenedett meg.
A felvonulást több mint 300 ezren követhették a helyszínen. Az alsó rakparton kialakított fizetős helyeken 100 ezer néző fért el, mintegy 220 ezren pedig az elkerített felső partszakaszokról kísérhették figyelemmel az olimpikonokat szállító hajók vonulását.
A magyarok - sportolók, sportvezetők és edzők összesen 63-an - a hondurasiakkal és a hongkongiakkal kerültek egy hajóra. A magyar zászlót Böde-Bíró Blanka - az első kézilabdázó magyar zászlóvivő - és a cselgáncsozó Tóth Krisztián lobogtatta. A felvonuló versenyzők az eső ellenére végig lelkesen integettek a hajókról.
A ceremónia hivatalos része a Trocadéro kertben kialakított területen zajlott az Eiffel-torony közvetlen közelében, nagy mobillelátók előtt. Ide gyűltek össze a hajókból kiszállva sportolók is, és ide érkezett meg az olimpiai lobogó.
Köszöntőt mondott Tony Estanguet, a szervezőbizottság vezetője, majd Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy nehezen lehetne jobb helyet találni az olimpiai eszme ünneplésére, mint Párizst, amelyben a NOB alapítója, az újkori olimpiák megálmodója, Pierre de Coubertin született. Kiemelte, hogy a párizsi olimpia az eddigi legfiatalosabb, befogadó, városi és fenntartható lesz, és most valósul meg először a nemek közötti egyenlőség. Hangsúlyozta, hogy az olimpikonok szolidaritást vállalnak egymásért, a világ minden szegletéből érkező sportolók bizonyítják, mire is képesek együtt az emberek.
A játékokat a hagyományoknak megfelelően az államfő, Emmanuel Macron nyitotta meg.
A fáklyát a fantomtól Zinedine Zidane vette vissza, a spanyol Rafael Nadalnak adta át, aki Serena Williams, Nadia Comaneci és Carl Lewis társaságában motoros hajón vitte a Tuileriák kertjének közelébe. Ott Amélie Mauresmo vette át, a Louvre udvarában pedig Tony Parkerhez csatlakozott, majd három parasportolóval futottak tovább. Később további olimpiai bajnokok juttatták el együtt a fáklyát az útja végére, ahol az egyformán háromszoros olimpiai bajnok atléta Marie-José Pérec és cselgáncsozó Teddy Riner gyújtotta meg a lángot, amely egy hőlégballonon a magasba emelkedett.
Az ünnepség végén Céline Dion - aki autoimmun betegsége miatt 2020 óta nem lépett fel - Edith Piaf Himnusz a szerelemhez című dalával bűvölte el a közönséget az Eiffel-toronyból.
Az ünnepség biztonságos lebonyolítására 45 ezer csendőr és rendőr felügyelt.
Az augusztus 11-ig tartó párizsi olimpián 206 ország 10 714 sportolója vesz részt, semleges színekben 15 orosz és 16 fehérorosz olimpikon versenyez. A résztvevők 32 sportág 329 versenyszámában mérik össze tudásukat, 157 férfi, 151 női, illetve 21 vegyes számban osztanak érmet. A 21 sportágban érdekelt magyar csapat 180 fős.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
„...nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg. Magyarország ezért holnap hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán vasárnap.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.