Voltaire Candide, Ionesco A király halódik és Wilder A mi kis városunk című műve is szerepel az évad bemutatói között a Nemzeti Színházban, ahol szombaton nyílt nappal várják a közönséget.
Vidnyánszky Attila vezérigazgató a pénteki, budapesti évadbejelentő sajtótájékoztatón kiemelte: az alapelveik nem változtak 2013 óta. "Sokirányú munkánk sokféle gondolkodásmódot igényel, és a sokféle irányhoz sokfajta produkció szükséges" - hangsúlyozta.
Elmondta: olyan évadot terveznek, amely tele van meglepetésekkel, kérdésekkel, kísérletezési lehetőséggel.
Kiemelte: valóságos műhelymunka folyik a színházban, ahol számos kezdeményezés, a gyakorlatukat a színházban töltő diákok vizsgái és próbafolyamatok zajlanak. Hozzátette: szombaton nyílt nappal várják az érdeklődőket, és az idei évadban is megvalósulnak a közönség által már megszokott, népszerű programok, megrendezik a MITEM-et az Ádámok és Évák Ünnepét, a Pajtaszínházi Szemlét, valamint a nemzetiségi színházak szemléjét is.
A Candide avagy a radikális optimizmus Alekszandar Popovszki rendezésében október 10-től látható. A premierek között van Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művének új, zenés változata, amelyhez a Ghymes együttes alapítója, Szarka Tamás írt zenét és dalokat. A darab Vidnyánszky Attila rendezésében 2016 óta szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. A rendező elmondta: egy derűsebb, játékosabb, a mostani fiatalok számára könnyebben elérhető előadás hoznak létre.
Eugene Ionesco A király halódik című darabját, az abszurd dráma mesterének egyik legszemélyesebb alkotását Tompa Gábor rendezésében mutatják be. Nichola McAuliffe A szívem királynője című művét Viktor Rizsakov rendezésében tűzik műsorra, Thornton Wilder A mi kis városunk című darabját pedig Ilja Bocsarnikovsz állítja színpadra.
Vidnyánszky Attila Marx A tőke című művéből készít előadást. Továbbá népmeséket is bemutatnak a teátrum fiatal művészei és színészhallgatók közreműködésével. A Magyar Népmese Háza sorozatban látható lesz a Tizenkét varjú Korda Bonifác rendezésében és a Halász Józsi, amelynek rendezője Winkler Tamás Ábel.
A bemutatókról az eseményen a rendezők, Viktor Rizsakov, Alekszandar Popovszki és Ilja Bocsarnikovsz mellett Szarka Tamás zenész, zeneszerző, Nagy Mari és Szűcs Nelli színművész, Földes László Hobo dalszerző, előadóművész, továbbá Berecz András előadóművész beszélt.
További információ a műsorról a teátrum honlapján, a https://nemzetiszinhaz.hu/musor oldalon érhető el.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság növekedésének alapja a háztartások fogyasztása maradhat, amelyet a dinamikus bérnövekedés támogat. Az év második felében a növekedés élénküléséhez kulcsfontosságú a bizalom helyreállítása és az európai konjunktúra élénkülése is.
Lezsák Sándor barátjára emlékezve felidézte, hogy Buda Ferenc mindig különös erővel tudta megszólaltatni saját verseit, hangján és előadásán keresztül életre keltek az alföldi táj képei, a családi összetartozás meghitt, bensőséges pillanatai.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
