Nagy István: Brüsszel Ukrajnának adná a gazdák pénzét
2025. szeptember 19. 07:03
Brüsszel elvenné a gazdák pénzét és Ukrajnának adná - mondta az agrárminiszter csütörtöki, a Facebookra feltöltött videójában.
Nagy István kifejtette: Brüsszel új költségvetési javaslata tönkretenné az európai gazdákat és a biztonságos élelmiszerellátást.
"Ez felháborító! Nem fogjuk hagyni, hogy a gazdák pénzét elvegyék és azt Ukrajnának adják" - jelentette ki a miniszter.
Felidézte: az Európai Bizottság szerdán tette közzé, hogy a tagállamok mekkora uniós forrásra számíthatnak a Közös Agrárpolitikából (KAP) a 2027 utáni hétéves pénzügyi ciklusban. A javaslatot látva az előzetes félelmek beigazolódtak, mert Brüsszel az évtizedek óta jól működő kétpilléres KAP-szerkezet megszüntetését javasolja és jelentősen csökkentené az agrárbüdzsét - közölte.
A Magyarország számára javasolt több mint 9 milliárd euró több mint 20 százalékkal kevesebb a jelenlegi időszakhoz képest. Még azt sem éri el, mint amit a jelenlegi időszakban a közvetlen támogatásra fordítunk. Ha a javasolt összeget kiigazítjuk az inflációval, akkor még nagyobb a vágás - fogalmazott Nagy István.
Brüsszel javaslata szerint ez egy minimum összeg, amit a tagállamok kiegészíthetnek a nekik járó más uniós forrásokból. A bizottsági javaslat nemcsak a Közös Agrárpolitika kétpilléres szerkezetét, hanem a külön költségvetését is megszüntetné, ami teljesen elfogadhatatlan
- mondta az agrárminiszter.
Az összes uniós forrás egy alapba kerülése zsarolási lehetőséget ad Brüsszelnek arra, hogy a neki nem tetsző, például migrációs vagy gender politikát folytató tagállamoktól az agrárforrásokat is megvonja - jelezte Nagy István.
"Nem fogjuk hagyni, hogy a mindennapi kenyerünkkel zsaroljon bennünket Brüsszel, és nem mondunk le a szuverenitásunkról - a Tisza Párttal ellentétben - még egy kicsiről sem" - fogalmazott a miniszter.
A magyar kormány továbbra is elkötelezett a különálló, kétpilléres agrárpolitika mellett. Minden eszközzel meg fogjuk védeni a gazdák érdekeit és a mindennapi kenyerünket - jelentette ki Nagy István.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
