Libatenyésztők szakmai konferenciája, nemezművészeti kiállítás és néptánctalálkozó, libából készült ételek versenye, Lúdas Matyi-futam, sakk előadás, táncszínházi, valamint számos gyermekprogram és könnyűzenei koncert is szerepel a huszonhatodik Kiskunfélegyházi Libafesztivál programjai között.
Kovács-Csonka Szilvia, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója a programokat sorolva elmondta: a fesztivál megnyitóját szeptember 12-én tartotta, amelynek keretében Nemzedékek nemezei címmel nemezművészeti kiállítás nyílik Vidák István és Nagy Mari a Népművészet Mesterei, Hadák Anna és Vidák István a Népművészet Mesterei, Hadák Anna és Vidák István a Népművészet Mesterei, Vidák Anna és Vidák István a Népművészet Brigita, valamint Videc Perec Ifjú Mesterei, valamint Tulassay Sára, Tulassay Zsófi és Tulassay Julcsi munkáiból.
A Kiskunfélegyházi Libafesztivál nyitónapján, szeptember 12-én mutatja be be a Bács-Kiskun vármegyei Prima közönségdíjas Félegyházi Táncszínház új darabját, a Lúdas Matyi táncjátékot, amely előkészületei már több mint egy éve zajlanak.
A rendezvénysorozat elmaradhatatlan programeleme, a Ki mit tud sütni-főzni a libából? elnevezésű megmérettetésen szeptember 13-án a versenyzők sültek, pörköltek, levesek, illetve egytálételek kategóriában mérik össze tudásukat, és végül is kiválasztják a legszebb szakácsnét.
A libafesztivál keretében idén rendezik meg a Kunsági Néptánctalálkozót szintén szeptember 13-án. Ezúttal kilenc - a helyiek mellett csongrádi, csömöri, kecskeméti, kiskunmajsai, lakiteleki, szegedi és vajdasági néptáncegyüttes - mutatkozik be a városháza előtt felállított nagyszínpadon, ezzel a Gyantár Zenekar, illetve Samu Zoltán és Zenekara kísér. A tizenegyedik találkozó fellépéseit a táncosok látványos felvonulása előzi meg.
Az estéket a nagyszínpadon többek között a helyi együttes, a Széljáró Balladás, valamint a Cimbaliband és Herczku Ágnes, illetve a Bohemian Betyars koncertje színesíti.
A kisgyermekes családokat Móra-udvar - mesekert elnevezéssel Móra Ferenc szellemiségét, korát idéző tematikus programokkal várják, de lesznek bábelőadások, gyermekkoncertek, játékos feladványok, kézműves foglalkozások, játszóházak és fotószínház is.
Szerveznek továbbá Mesél a város címmel helytörténeti sétákat, a kézművesek utcájában pedig kirakodóvásárral várják az érdeklődőket.
A kiváló magyar ízek mellett a fesztivál jellegéhez igazodva készülnek baromfitermékek vásárával, a gyermekeknek pedig állatsimogatóval. Ezúttal is megrendezik a Lúdas Matyi sakk- és futóversenyt, lesz véradás, valamint egészségügyi állapotfelmérés és tanácsadás is.
A programsorozathoz kapcsolódva péntek délelőtt a víziszárnyas-ágazat helyzetéről, állategészségügyi, termelési és piaci kérdéseiről szakmai tanácskozást szerveznek a kiskunfélegyházi városházán. A 13. alkalommal megszervezett találkozón az ágazathoz szorosan kapcsolódó takarmányipar, a járványvédelem és a kereskedelem is szerepet kap.
Kiskunfélegyházán és környékén mindig is nagy hagyománya volt a libatenyésztésnek, a hízott liba előállításnak, és nagyon sok család kötődik leginkább valamilyen módon a libához. Munkájuk és az általuk teremtett érték előtt is tisztelegnek a két és fél évtizede életre hívott gasztronómiai és szórakoztató fesztivállal.
Az igazgató kiemelte: az 1999 óta megrendezett programsorozat, a Kiskunfélegyházi Libafesztivál négy éve bekerült a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Mert nem csak az a bűnös, aki végül meghúzza a ravaszt, hanem az is, aki a – jellemzően mentálisan sérült embereket – az erkölcsi szakadék mélyére taszítja.
Valódi háborús beszédet mondott szerdán az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - csak az európai uniós ügyek felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
