Független jelöltek nyerték az időközi önkormányzati választásokat
2025. szeptember 8. 10:27
Lőrincz-Szabó Zsófia nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Baranya vármegyei Szentegáton, míg a Pest vármegyei Szigetújfalun Berczi Zsoltot, korábbi önkormányzati képviselőt választották a település első emberévé. A Hajdú-Bihar vármegyei Váncsodon pedig Hodosi Norbert lett az új polgármester.
A Nemzeti Választási Iroda honlapján közölt adatok szerint a Szigetvártól délre fekvő kistelepülésen a választói névjegyzékben szereplő 255 választópolgárból 195-en szavaztak, ketten érvénytelenül. A polgármesteri címet 2024-ben már egyszer elnyerő Lőrincz-Szabó Zsófia 122 szavazatot kapott, míg Czifra Lászlóné 58, Ivanek János pedig 13 voksot szerzett. A településen azért kellett időközi polgármester- és képviselő-választást tartani, mert a település képviselő-testülete június 20-án feloszlásról szóló határozatot fogadott el.A faluban négytagú képviselő-testületet is választottak, a mandátumokért tizenhárom független jelölt indult.
A Pest vármegyei Szigetújfalun a lemondott polgármester helyére 6 független jelölt pályázott. Közülük az új polgármestert, Berczi Zsoltot 460 szavazattal, 50,61 százalékos eredménnyel választották meg. Köcse Renáta 268 szavazattal 29,48 százalékot ért el, Koroknyai Tamás 27 szavazattal 2,97 százalékot, Vargáné Takács Tímea 68 szavazattal 7,48 százalékot, Baglyos Tímea 20 szavazattal 2,2 százalékot, Paulheim Vilmos pedig 66 szavazattal 7,26 százalékot. Ugyanakkor Berettyóújfaluval keletről szomszédos Váncsodon a választói névjegyzékben szereplő 966 választópolgárból 586-an szavaztak, 15-en érvénytelenül voksoltak. Hodosi Norbert 233 szavazatot, Szalay Csaba - aki a települést 2010 óta vezette a Fidesz-KDNP színeiben - 222, Mikó Lajos 110, Szabados Sándor pedig 6 voksot szerzett.
A településen azért kellett időközi polgármester- és képviselő-választást tartani, mert a település képviselő-testülete május 30-án a feloszlásról szóló határozatot fogadott el. A faluban hattagú képviselő-testületet is választottak, a mandátumokért tizenhét független jelölt indult.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.