A svéd nép a barátunk, a svéd kormány azonban nem Magyarország barátja
2025. szeptember 19. 12:02
A svéd nép a barátunk, a svéd kormány azonban nem Magyarország barátja - írta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az X-en a svéd kormányfőnek üzenve.
Bejegyzésében Orbán Viktor hét pontban összegezte azokat az eseteket, amikor a svéd kormány Magyarország ellenében cselekedett.
"Rövid emlékeztető" - írta a kormányfő, és elsőként azt említette, amikor Svédország beavatkozott a gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban, majd a szuverenitásvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban.
"Önök megszavazták, hogy a magyar egyetemek többségét kizárják az Erasmus- és Horizon-programokból, valamint azt is, hogy befagyasszák uniós forrásaink több mint felét" - emlékeztetett Orbán Viktor.
Hozzátette, hogy beavatkoztak a bíróságon is, amikor a magyar kormány megtámadta az Európai Bizottság diszkriminatív Erasmus/Horizon-döntését. Folyamatosan sürgetik a 7. cikk következő szakaszát, miniszterük pedig olyan megjegyzéseket is tett, hogy például "fel kell emelnünk a szavunkat a gyermekekért"
Orbán Viktor úgy folytatta, hogy a svéd EU-ügyi miniszter megfogadta, hogy "további nyomást gyakorol Magyarországra" pusztán azért, mert nem támogatjuk Ukrajna uniós csatlakozását.
A kormányfő felidézte, hogy a svéd kormány egyike azoknak, amelyek keresztülvitték a migrációs paktumot annak ellenére, hogy az Európai Tanács korábbi döntése éppen e rendkívül érzékeny ügyben egyhangú szavazást írt elő. Ez közvetlen veszélybe sodorja Magyarország biztonságát.
"Magyarországon sok mindennek lehetne nevezni ezt a viselkedést, de barátságosnak biztosan nem" - fogalmazott bejegyzésében Orbán Viktor.
A miniszterelnök hozzátette: minden országnak megvannak a maga problémái. Svédországban a migráció az egyik. Mi azonban - ellentétben önökkel - nem avatkozunk bele mások szuverenitásába vagy belügyeibe, és nem oktatunk ki más országokat - ugyanakkor továbbra is aggódunk önért és a svéd emberekért.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a túlzott képernyőhasználat súlyosan károsíthatja a legkisebbek fejlődését. Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő ezért egy új törvényjavaslatot nyújtott be, amely kötelező figyelmeztetést írna elő minden digitális eszköz forgalmazása során: 6 éves kor alatt nem ajánlott a használat. A politikust a javaslat hátteréről, céljairól és a várható társadalmi támogatottságról kérdeztük.
A kormányfőt kérdezték a tíz évvel ezelőtti, a röszkei határnál történt eseményekről. Elmondta, Röszkénél derült ki, hogy a migránsok nem menekültek, hogy mobiltelefonjaik vannak, hogy összehangolt akcióra képesek, inkább katonai jellegű a mozgásuk és nem pedig a menekültekre emlékeztető, ott derült ki, hogy bankkártyáik vannak, hogy szervezett embercsempész-hálózatok mozgatják őket, és ott derült ki, hogy az egész mögött Soros György civil szervezeteinek hálózata húzódik meg.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
