A vármegyei önkormányzatok megkerülhetetlen partnerei a fejlesztéspolitikának, ma már a versenyképes járások programjában is stratégiai partner a kormányhivatalokkal együtt - jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Lentiben.

 

Navracsics Tibor a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének informális ülésén tartott előadásán arról beszélt, hogy a két éve működő minisztérium legújabb kiemelt feladata a helyi közösségek önazonosságához való jogának törvénybe foglalása. Már lefolytatták az ötletbörzét az önkormányzatokkal, elkészítették a törvényjavaslat normaszövegét, aminek társadalmi vitája is lezárult mostanra, ezzel pedig készen állnak arra, hogy benyújtsák a parlamentnek.

 

A miniszter arra is kitért, hogy a versenyképes járások programjának megszervezésében a vármegyei önkormányzatok nagyon magas színvonalon foglalkoztak a fejlesztési elképzelésekkel a szoros határidő ellenére. A döntéshozatal után a tervek szerint kora ősszel indulhatnak el azok a programok, amelyeket a helyi elképzelések alapján állítottak össze, és egyrészt a mindennapi élet megkönnyítését, másrészt a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítését szolgálják.

 

A járásonként 250 vagy 500 millió forintos kereteket mindenhol kitöltötték, sőt jelentősen túl is tervezték a járások - jegyezte meg.

 

Összesen 65 milliárd forint fejlesztési pénzről van szó, amihez most a Budapesten kívüli Magyarország hozzáférhet. Ez az elmúlt évek legnagyobb összegű területi fejlesztéspolitikai ösztönzője, ha nem számítjuk az európai uniós forrásokat - hangsúlyozta a politikus.

 

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy 1990 óta jelentősen átalakult a népesség belföldi vándorlása, egyrészt az ország északnyugati része felé, másrészt a nagyvárosok vonzáskörzeteinek irányába. Ennek legfőbb oka az ingatlanárak jelentős emelkedése, miközben az emberek 42 százaléka ingázik, vagyis nem azon a településen él, ahol dolgozik vagy tanul.

 

Kifejtette: készítettek a vállalkozások adóerejének intenzitását felhasználva egy olyan térképet, amely a települések gazdasági erejét mutatja. Ez alapján az ország háromnegyed része átlag alatti fejlettségűnek számít, a kivételek közé tartozik Budapest, valamint a jelentős iparral rendelkező nagyobb városok, de nagy különbség van például a Balaton keleti és nyugati medencéje között is, az előbbi előnyére.