Dilettáns jelentésben kritizálja a magyar médiahelyzetet a Freedom House
2025. április 16. 16:07
Nem derül ki egyértelműen, hogy kik, és az sem, pontosan milyen források alapján értékelték az egyes országokat a Freedom in the World című, hazánk médiahelyzetét is értékelő nemzetközi jelentésben – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Az NMHH vizsgálata arra is rávilágít, hogy a tanulmány rendkívül szűk skálán mozgó mutatószámai nem teszik lehetővé az értékelt államok komplex médiaviszonyainak mértékadó összehasonlítását - jelentette a Gondolának az NMHH.
A Freedom House 1978 óta teszi közzé a mintegy kétszáz állam politikai és polgári szabadságjogi helyzetét értékelő jelentését. A riport keretében egy globális áttekintés mellett önálló országjelentéseket is kiad. Az NMHH rendszeresen nyomon követi a hazai médiahelyzetet értékelő nemzetközi jelentéseket, ezúttal az amerikai székhelyű szervezet friss dolgozatát vette górcső alá – több szakmai hiányosságot is feltárva abban.
A riport jelentős módszertani hiányossága, hogy nem ismerhető meg világosan az országjelentések szerzőinek személye, erre csupán egy összesített névsorból lehet következtetni. Ez alapján 2024-ben is csupán egyetlen magyar szakértő vett részt a projektben, ami kérdéseket vet fel a plurális értékelés lehetőségével kapcsolatban. Szintén csökkenti a Freedom in the World átláthatóságát, hogy a szervezet nem közli a felhasznált források listáját.
A jelentés a média függetlenségét egy nullától négyig terjedő skálán értékeli az egyes országokban, egy ilyen szűk értéksor azonban nem alkalmas arra, hogy pontos képet adjon a médiaszabadság területéről, és érzékeltesse az egyes országok közötti különbségeket, változásokat. Jól mutatja ezt, hogy Magyarország az említett skálán ugyanannyi pontot kapott, mint olyan országok, ahol a jelentés szerint a sajtó munkatársai fizikai erőszaknak vannak kitéve. E tekintetben szerencsésebb lenne, ha például az egyes pontszámokat tört értékekkel részleteznék.
Annak ellenére, hogy az idén kiadott Freedom in the World a 2024. január 1-je és december 31-e közötti események értékelésére vállalkozik, a riportban több, a korábbi jelentésekben már szereplő, tárgyéven kívüli állítással találkozunk. Ezek tárgyi tévedéseket vagy minden alátámasztást nélkülöző, szubjektív megállapításokat is tartalmaznak. A dokumentum kritizálja például a médiapluralizmus hazai helyzetét, holott a magyar médiapiac sokszínű, a meghatározó piaci szereplők között pedig számos eltérő álláspontot megjelenítő médium működik- zárul az NMHH Gondolához eljuttatott jelentése.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.