Elhunyt Vitold Fokin, a független Ukrajna első miniszterelnöke - hozta nyilvánosságra unokája, Marija Fokina a Facebookon csütörtökön.
A korábbi politikus 92 évesen hunyt el. Fokin 1991. augusztus 24-től - Ukrajna függetlenségének kikiáltásától - 1992. október 1-ig volt Ukrajna miniszterelnöke.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2020 augusztusában felvette Fokint a Donyec-medencei fegyveres konfliktus rendezésére életre hívott háromoldalú - Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló - minszki összekötő csoport ukrán delegációjába, amelynek 2020. szeptember 30-ig volt a tagja, amikor Zelenszkij menesztette egymásnak ellentmondó, illetve az orosz agressziót igazolni próbáló nyilatkozatai miatt - emlékeztetett az RBK-Ukrajina hírportál.
Vitold Fokin 1932. október 25-én született a Zaporizzsja megyei Novomikolajivka faluban, szülei tanítók voltak. A Dnyipropetrovszki Bányászati Intézetben szerzett diplomát ásványlelőhely-fejlesztő szakon 1954-ben, ettől az évtől 1967-ig a bányaigazgatásban dolgozott, bányaüzemek vezetői pozícióit töltötte be.
Később, 1971-től kormányhivatalokban tevékenykedett. Még a Szovjetunió fennállása alatt, 1990. október 23-án őt bízták meg az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának vezetésével; 1990-1991 között tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
