Az ausztriai Tarcsafürdő (Bad Tatzmannsdorf) bemutatásával folytatódik a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot ismertető kiállítássorozata - közölte pénteken a szervező intézmény.
A bukaresti Osztrák Kulturális Fórummal közösen előkészített kiállítás a gyógyüdülőhely több mint 400 éves történetét mutatja be. Az Ausztriában, Burgenland tartományban, a hajdani Vas vármegye Felsőőri járásában található Tarcsafürdőn 1620-ban nyitották meg a gyógyfürdőt, amely nyolc égvényes-glaubersós-vasas savanyúvízforrásáról híres.
A fürdőélet a 19. század második felében lendült fel Tarcsafürdőn. Ekkor épült a fürdőépületek többsége, a kor igényeinek megfelelő fürdőházakat alakítottak ki, és az ivóvizet palackozták is.
A ritka összetételű tarcsafürdői vizet a vérszegénység, a légző- és emésztőszervek hurutjai, női bajok és idegbántalmak kezelésére alkalmazták. Leginkább ivókúra formájában használták a források vizét, de használtak melegített savanyúvízfürdőket, valamint vasláp-fürdőket is, melyekhez az ott felfedezett vasláp nyújtott anyagot
- olvasható az ismertetőben.
A március 10-ig megtekinthető kiállítást a térségből érkező két osztrák művész: Monika Swoboda (fuvola) és Cristian Berg (nagybőgő) fellépését követően Leopold Unger, a bukaresti Osztrák Kulturális Fórum igazgatója és Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója nyitja meg kedden.
A Liszt Intézet bukaresti központjának a Kárpát-medencei fürdővilág kiállítássorozata hét éve indult. Az előző években a hegyvidéki Borszék (2019), a Balaton partján fekvő Fonyód (2020), a patinás Herkulesfürdő (2021), Budapest műemlékfürdői (2022), Abbázia és Cirkvenica fürdőhelyekkel Fiume tengeri kikötőváros (2023) és az erdélyi Sóvidék fürdői, Szováta, Parajd, valamint Korond (2024) mutatkoztak be a bukaresti magyar kulturális külképviselet termeiben.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
