Miért hasonlít a „liberális demokrácia" a kommunizmusra?
A mai helyzetet bonyolítja, hogy az EU vezetői, hangadói már csak szóban demokraták. Őket már zsebre tette a korrupció. A vezetők, illetve a volt vezetőik közül kevesebb az olyan, aki nem korrumpálódott, mert hogy az Európai Unió intézményeiben nem ritkák a korrupciós botrányok - leplezi le a brüsszeli szélsőséget Homa János.
2025. július 7. 00:00
„..ha Magyarország háborút akar az EU-val, hát kapjon egyet" - írta az EUobserver című brüsszeli sajtótermék hazánkat hisztérikusan támadó alkalmazottja. Erről kérdezte Homa János újságírót, az Agria főszerkesztőjét a Gondola.
- Főszerkesztő úr, a kommunizmusban és az úgynevezett „liberális demokráciában" több ijesztő hasonlóság is van. Ez egyik, hogy mindkettő a társadalmi berendezkedés csúcsának képzelte, illetve képzeli magát. Az első 150 millió halottal, benne több mint húszmillió GULÁG-halottal járt. Miért ijedünk meg a másiktól?
- Ismeretes, hogy a német–amerikai filozófus, szociológus, politológus, Eric Voegelin rokonságot látott a liberalizmus, a demokrácia és a kommunizmus között. A politikai filozófia amerikai tudósa Leo Strauss szerint a liberalizmus egyetért a kommunizmussal a végcélban – azaz az univerzális, osztály nélküli társadalomban, vagy még pontosabban az univerzális és homogén államban –, nem ért azonban egyet az ahhoz vezető útban… Talán ebből is kitűnik, hogy erős a rokonság a kommunizmus és a liberális demokrácia között. Jómagam még a rendszerváltás előtti években döbbenten tapasztaltam - amikor nyugat-európai konzervatívnak mondott újságírókkal, illetve az USÁ-ban élő, magát demokratának mondó kutató orvos ismerősömmel beszélgettem - azt, hogy ők jobb véleménnyel voltak, mint én, mindarról, amit mi napról napra megéltünk, amit a saját bőrünkön keresztül érzékeltünk a magukat szocialistának mondó kommunista országokban. Hangsúlyozom: mindezt a rendszerváltozás előtt éltem át. Úgy éreztem, hogy itt valami nagyon nem stimmel. Mára viszont úgy látom, hogy akik a saját bőrükön nem tapasztalták meg mindazt, ami a szocialista országokban történt, akik nem éltek abban az elnyomásban és nyomorban, azok képesek eltekinteni a 150 millió halottól, közöttük a húszmillió GULÁG-halottól is. Talán ezért is ijedünk meg a másiktól, mert ők teljesen másképp élték meg a huszadik századot. Bennük még él illúzió a rossz értelemben vett liberális demokráciával, s ezzel együtt a kommunizmussal kapcsolatban.
- Mind a kommunizmus, mind az úgynevezett „liberális demokrácia" a teljes földkerekségre akarta, illetve akarja kiterjeszteni önmagát. Miért tudjuk, hogy az utóbbi, még zajló kísérletnek a halálos áldozatok tömege sem fog megálljt parancsolni?
- A mai helyzetet bonyolítja, hogy az EU vezetői, hangadói már csak szóban demokraták. Őket már zsebre tette a korrupció. A vezetők, illetve a volt vezetőik közül kevesebb az olyan, aki nem korrumpálódott, mert hogy az Európai Unió intézményeiben nem ritkák a korrupciós botrányok, melyek közül néhányat érdemes felidézni… 2022 decemberében az Európai Parlament történetének legnagyobb korrupciós ügye robbant ki, amikor többeket letartóztattak, köztük Eva Kailit, a parlament görög alelnökét, és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le. A vádlottak – többek között Pier Antonio Panzeri és Francesco Giorgi – Marokkótól és Katartól fogadtak el pénzt, hogy ezen országok emberi jogi megítélésén javítsanak. Máig nem tisztázódott a koronavírus-járvány idején kötött vakcinabeszerzési megállapodás körüli botrány. Ennek lényege: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mobilüzenetek útján egyezett meg a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával, 1,8 milliárd adag vakcina vásárlásáról. Kiderült, hogy von der Leyen férje, Heiko von der Leyen, egy Pfizerrel szorosan együttműködő gyógyszercég igazgatója volt a megállapodás időszakában. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szintén botrányba keveredett, amikor elmulasztotta időben jelenteni a politikai tevékenysége során kapott ajándékokat. De Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is érintett korrupciós vádakban. Weber a saját családi házát jelölte ki pártirodának, hogy az EP képviselői számára biztosított költségtérítést megtarthassa, és kampányához kapcsolódó visszaélések miatt is vizsgálódtak ellene. Most pedig a fegyvergyárak teszik zsebükre az Eu irányítóit. A fegyvergyárak érdeke az orosz-ukrán háború folytatása, amit mi magyarok ellenzünk, nem akarjuk Ukrajna csatlakozását sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz. Ez végtelenül bosszantja az Európai Unió önző és a realitásokat, a józan gondolkozást figyelmen kívül hagyó döntnökeit és véleményvezéreit. A korrupció, a mögötte lévő pénz teljesen zavarodottá tette őket. Ezért van az, hogy az eddigi milliós nagyságrendű áldozatok, a szétesett családok, az árván maradt gyerekek ellenére sem akarják, hogy Ukrajna békét kössön az oroszokkal. Ez gyalázatos. Ez égbekiáltó bűn!
- A kommunizmus is, az úgynevezett „liberális demokrácia" is fékevesztetten agresszív stratégiát mutatott, illetve mutat. Az EUobserver szélsőséges alkalmazottja Magyarországot már háborúval fenyegeti. Miért tudjuk, hogy ha elindulnának a felszabadító testvéri tankok, csak magunkra számíthatnánk?
- Több, mint ezeréves a magyar államiság. Ez alatt az idő alatt alig volt olyan időszak, amikor nyugodtan élhetett és alkothatott volna ez a nép. Ha elővesszük Kölcsey Himnuszát, világosan láthatjuk, hogy mit élt át a magyarság. De túlélte a tatárt, a törököt, a szovjet megszállást. Túléltük a trianoni gazemberek mesterkedéseit. Csak idő, s ezt a mostani konfliktushelyzetet is túl fogjuk élni. Akármilyen rossz szándékú mesterkedés folyik is a háttérben, liberális és demokratikus álarcba bújva.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarság szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket - közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni budapesti sajtótájékoztatón.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.